Gasztro szerda: Quasadilla grillen

Egy nagyon egyszerű mexikói ételről fogok írni, amit sikerült a hétvégén másodjára megalkotni, és úgy vélem, hogy nem utoljára készült el.

A tésztát kivételesen most vettük, hogy azt az időt, amit nyújtással, sütéssel töltenék, azt inkább a családdal töltsem. Egyébként a tortilla tésztalapot fillérekből kilehet hozni, ha az ember saját maga készíti el. Igazából nem is egy nagy ördöngősség.

Tortilla tészta recept:

Hozzávalók:

30 dkg liszt (fele lehet kukorica liszt)

4 evőkanál olaj

1 tojás

0.5 csomag sütőpor

2 dl víz (langyos)

1 kávéskanál só

A lisztet, az olajat, a sót és a sütőport egy tálba tesszük. A vizet fokozatosan adagolva lágy tésztává gyúrjuk. Lefedjük és 15 percet pihentetjük. Kb. 6-8 gombócot formálunk belőle és  bőségesen meglisztezett deszkán nagyon vékonyra kinyújtjuk (akkorára, mint a serpenyőnk). Öntöttvas serpenyőben vagy vastag aljú teflon serpenyőben zsiradék nélkül sütjük. Anyunak egyszer a kerámia serpenyőjében sütöttük, tönkre is vágtuk szegénynek, tehát jó drága tortilla lett belőle, így már előre mondom, hogy ebbe senki ne próbálkozzon. :) Ha elkezd hólyagosodni a tészta, akkor kell megfordítani. Érdemes alufóliával vagy tiszta konyharuhával lefedni az elkészült darabokat, mivel elég hamar megkeményednek.

Quasadilla

Hozzávalók:

Tortilla lapok (ezúttal az időhiány miatt gyárit használtunk)

Ajvár

(sok) Sajt

Rómaikömény

Mi tettünk bele csíkokra vágott, grillezett csirkemellet

Elkészítés:

A csirkemellet bepácoltam, megsütöttük egészben a grillen. Ezután a megsült csirkemelleket felcsíkoztam, félretettem.

A sajtot lereszeltem.

A tortillát rádobtuk kicsit melegedni a grillsütőre (2-3 másodperc mindkét oldalon).

Ezután megkenjük az egész tortillát ajvárral (sült paprika krém).

Leszórjuk az egészet reszelt sajttal (ne sajnáljuk, jócskán rakjunk sajtot).

Egy leheletnyi római köményt szórunk a felére a tortillának.

Ugyanerre az oldalra szórjuk a csirkemellet.

Összehajtjuk, és mindkét oldalát lassú parázson megsütjük. (akkor jó, ha már elolvad a sajt a tortillában)

A quasadilla úgy jó, ha van hozzá:

Salsa szósz (a recept már felkerült a blogra, de lehet kapni is)

Guacamole (avokádókrém)

Tejföl

Guacamole recept:

2 avokádó

1 nagy citrom

1-1,5 kis pohár tejföl

1 gerezd fokhagyma

só

leheletnyi bors

Az avokádót megmossuk, kivesszük a magját, összekockázzuk, hozzáadjuk a tejfölt, belereszeljük vagy fokhagymanyomóval beletörjük a a fokhagymát, megsózzuk, borsozzuk, hozzáadunk pár csepp citromlevet, majd botmixerrel pépesre törjük!

Ezekkel a krémekkel még finomabbá tehetjük a Quasadilla-t.

Az egész igazából gázon is készülhet, de mivel a hétvégén a grillen készítettük, így ez alapján írtam a bejegyzést.

Rengeteg dolog akár meg is vásárolható, és az a meglátásom, hogy sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint amennyire esetleg elsőre hangozhat.

Aki kedvet kap elkészíteni, annak örömteli főzést kívánok :)

2 hét szabadság után újra munka :)

 Quasadilla ♥ Anyu ♥ Szentes ♥ Család ♥ 2 hét szabadság ♥ Görkori♥ Ali jön egy hét múlva ♥ rend a majorban ♥ csúnyán megfáztam ♥ a nagy kihívás ♥ nyertem a Brainbox-al ♥

Nagyjából két hét szabadság után ( két ügyeleti nap kivételével) újra dolgozom. Ezalatt az idő alatt, rengeteg minden történt velünk, szebbé varázsoltuk a kertünket. Nagyon ráfért már a kertre az a kis többletidő, amit most ráfordítottunk. Készítettünk egy kis kifutót a csirkéknek/tyúkoknak, tehát anélkül, hogy odarondítanának a térkőre és a járdára, simán ki tudnak most már rohanni a hatalmas füves területre ,,füvezni”, bogarászni. A fű hatására állítjuk, hogy boldog tyúkok lesznek, a tyúkok ezt követően boldog tojásokat tojhatnak…és mi is boldogok vagyunk, hogy mennyire vad sárgája van a tojásnak :) Imádom a kalácsot megkenni, sütni a tojásokkal, annyira másabb színe van. A Málnát is sikeresen felkötöttük Mackómmal, minimum fél évet könyörögtem érte csak, DE meglett.

A melléképületben is rend van, annyira, hogy mostmár kényelmesen mind a három bicikli kényelmesen elfér egymás mellett, és jó érzés benézni is, hogy nem csak bevan minden zsúfolva, hanem rend van mindenhol. Tényleg minden napra jutott valami, amivel elmolyoltunk, azért mégis a szabadságnak azt a részét vártam, amikor végre mehettünk haza Szentesre. Nehéz összeegyeztetni egy időpontot a családdal, amikor mindenki ráér, most sem volt ez másként. Mindenki nyaralt, kirándult, de ez a hétvége mindenkinek jó volt, így gyorsan kaptunk az alkalmon, és megünnepeltük a szülinapomat. Egy új dolgot készítettünk a családnak, Quasadillát, holnap felteszem az oldalra (ha lesz idő rá).

Rettentő finom volt, igaz nem sok kép készült róla, mert futószalag módjára készítettük Mackóval, de a leges legelső sütésünkkor jutott arra is idő, hogy kép készüljön róla. Sokkal jobb lett, mint az első próbálkozásunk során készített, tanultunk a ,,hibánkból”, felvetettem egy két változtatást, és tényleg pozitív volt a változás. Könnyebb, finomabb és látványra sem volt utolsó.

A legjobb része a napnak mégis az volt, hogy együtt lehettünk, és mindenkit meghallgathattunk.

Mackó kapott Anitáéktól Zsiguli sört, mg életünkben nem hallottunk róla. Ez egy orosz sör, szerintem nagyon menő a doboza, hétvégén kerül kóstolásra, amikor szintén sütögetni fogunk. Ezúttal Mackó keresztszüleivel és unokatesóival. Nagyon várjuk, hogy megkóstolhassuk :) No, de visszakanyarodva. Mindenkinek jó kedve volt, mindenki kedves és vidám volt, és ez feltölti az embert, főleg engem. Imádom a családom. A kicsiktől a nagyokig, mindenkit. Csak azt sajnálom, hogy ritkán találkozunk. Nagyon jól éreztem magam, éééés nyertem végre a játékban is. Igaz, nem kártyában, hanem Brainbox-al, de nyertem!!!!! :D 

Olyan hozzászólásokat meg sem hallottam már Mackótól, hogy ,,este legalább nem lesz sírás” és a hasonló kaliberű megjegyzéseket, és nem csak tőle :D … nem is tudom hogy honnan vesznek ilyesmit…

Összességében imádtam a napot és jól esett ez a kis kikapcsolódás, nagyon kellett már, de végül eltelt a szabadság is. Aztán az első nap is, mintha egy kicsit hiányzott is volna a szívem mélyén az iskola. Jövőhéten pedig már mindenki lesz, pedagógusok is, tehát külön öröm. Felgyorsulnak az események, Alikám is haza jön jövőhéten…!!! Nagyon várom már a pörgést, az eseményeket,  Alikámat, valamint, hogy Mackót megtanítsam görkorizni…Tegnap vettünk mindkettőnknek egy-egy görkorit a Decathlonban, úgy, hogy Mackó egyáltalán nem tud korcsolyázni, tehát a mókázás biztos nem marad el. Ha jó idő lesz, már ma elkezdem a kiképzést tanítást, mert jövőhéten visszük a korcsolyákat Szentesre és reményeim szerint vonul a Katona család korcsolyázni. :)

Mindenképen lesz róla bejegyzés, mert már mosolyra hangol a gondolat is, hogy mit fogunk leművelni az utcán, főleg Mackóval. :)

Holnap recepttel jövök, addig is:

Csodaszép napot mindenkinek!

4 nap Balatonon- utolsó két nap

Megkésve, de itt vagyok :)

A 3. nap

A reggel jóval hűvösebben indult, mint eddig. Jóleső volt azt a finom oxigén dús levegőt beszippantani. Futó cipő fel, irány futni. Az este nagy vihar volt, hamar szembesültem a látvánnyal. Még mindig ott voltak a gomolyfelhők a Balaton felett. Első útirányom a strandra vezetett, még nem nyitott ki, így gond nélkül be tudtam menni, és felmértem, hogy milyen mértékű kárt is okozott a berobbanó vihar.

A látvány valamelyest vicces volt és elszomorító. A járdán végig állt a víz, a vízben pedig kacsák úszkáltak. Hullám egy darab nem volt, annyira békés volt minden.

Előbukkant a felhők mögül a nap első sugara, annyira szép volt, nagyon sokáig el tudtam volna nézelődni. Egy nagy kiabálás után szembesültem azzal, hogy nem vagyok egyedül a strandon, de amint hátra fordultam, a félelem egyből elillant, és inkább megnyugtató érzés töltött el, 40 ,,kungfu panda” állt mögöttem, és készen álltak a reggeli edzésre fehér ruhában, ahogyan kell.

Azért jobbnak láttam felvenni a nyúlcipőt, és hagyni őket edzeni, úgyhogy gy utolsót pillantottam a vízre, és meg sem álltam a ,,telkünkig” amit Mackóval kinéztünk 5 éve magunknak.

Messzebb futottam, mint az előző nap, a telek egyik fele a Balatonra néz, a másik pedig a hegyekre. Amikor elsőre voltunk lent közösen a Balatonon, megbabonázott minket a hely, és tradíció minden évben elmenni a telekre, és onnan megnézni a Balatont. A látvány ugyanolyan szép, és ilyenkor az ember még jobban vágyik arra, hogy egyszer tényleg ott álljon egy nyaraló és a tulajdonos pedig ő legyen. Egyszer talán nekünk is összejön :)

A lefelé út kicsit veszélyes volt, az úton végig folyt a homok, a törmelék, teli volt ágakkal, és mivel nem mai már a futócipőm, volt, hogy meg is csúsztam.

Haza értem, fürdés, Mackót ébresztettem, és indulhatott a nap.

A terv az volt, hogy átmegyünk szétnézni Tapolcára.

Megnéztük a tapolcai malom tavat, nagyon szép időnk volt. Nem volt meleg, viszont a nap szüntelenül sütött. A malom tó, még mindig gyönyörű, minden évben megnézzük, de sosem lehet betelni a látványával.

Mackó unokatesóját, idén is megkértük, hogy csináljon rólunk egy képet.

Persze, lett normális is, de ez is már tradíció :) Tavaly Badacsonyon készült egy ugyanilyen :) Eztán Mackó elkotyogta, hogy Tapolcának van egy sörfőzdéje. Itt kell megjegyeznem, hogy Mackóm új hobbit talált ki, sört fogunk főzni. Minden napunk a sör főzéséről szól, annak tanulmányozásáról, már képzést is nézett. Felsőfokú végzettség a követelmények egyike!!! :D Tehát már mehetne is a Szent István egyetemre, de félek, nem támogatná az új hóbortot a főnöke. Tehát lesz majd hamarosan egy sörfőző bejegyzés is, ha már mindenünk meglesz ahhoz, hogy neki vágjunk. Addig is agyalok a logón, a neven, gyűjtögetjük a barna sörös üvegeket (amibe majd töltjük a sörünket). Tehát mindenki elképzelheti, hogy Mackó hogyan mondta nekem, hogy van Tapolcán sörfőzde, ráadásul, ennek a sörfőzdének díjnyertes söre is van!!!! De hát azt sem tudja sajnos, hogy hol van. Széljegyzet: Ha nem mentünk volna be, biztos ezt  hallgattam volna, minimum fél éven keresztül. Így telefon elő, google, és már mondtam is hogy két sarokkal lejjebb van a főzde. Meghívtam egy általa választott sörre, meg az unokatesóját is, a boldogság részéről nagy volt, és valljuk be, én is nyugodtabb vagyok. :)

A főzde után, beültünk enni egy helyre, a neve VARJÚ… :D Cigányok a tulajok, cigányok a kiszolgálók, és a helyhez hozzátartozik a cigány giccses stílus, de a legutóbbi látogatás pozitív élményt hagyott mindenkiben. Nos rettentő finom volt az ebéd, de a kiszolgálás minősége olyan volt, hogy rizst hoztak ki egy kisfiúnak, pedig krumplit kért, nekünk elfelejtettek egy levest kihozni, és bocsánatot sem kértek, én még kérni akartam egy limonádét, de rám se bagóztak… Nagyon sokat kellett várni az ételre, és bevallom, hogy nagyon frusztrált a fekete fal előttem, arany tükörrel és arany flamingó képpel. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy egy párnak a szomszédos asztalnál pelenkázta a gyerekét. Tudom, a szükség törvényt bont, de nah azért mégis biztosan lehetett volna más megoldás is, mint ez.

Végül mindenki nagyon örült, amikor Mackó a pincérnek mondta, hogy fizetnénk, de 15 percig ránk sem nézett senki, így odaküldtük a pulthoz, és pár perc múlva már megszabadultunk a helytől. Igazából az étel jó volt, de nem biztos, hogy legközelebb visszatérünk.

Haza mentünk, és pihentünk. A levegő nem olyan volt, hogy fürödni menjünk, így otthon voltunk, és megejthettük a bor vásárlást :) Ábrahámhegyen mindig a Kovács pincészetbe megyünk, finom boraik vannak. Mackót felhívta az egyik volt csoporttársa, és másfél óráig le sem tette, jah, de egyszer, amikor szétkapcsolt a telefon egy óra csevej után. Hát én már visszajöttem egy bor beszerzésről, de még mindig nem hagyta abba,  mivel már mindenki vissza akarta kapni Mackót, úgy gondoltam, mellé ülök, hátha majd megtörik a jég...Nem így történt, így próbáltam jeleket küldeni:

Végül meguntam, és inkább a választásom egy epres-lime-os cider-re esett, ami a lehető legfinomabb cider. Az illata olyan, mint az eper krém, és az íze, mennyei.

Végül ,,visszakaptuk” Mackót, közösen is beszereztük a bort, és már csak pihentünk.

Utolsó nap

Összepakoltunk, és az utunk hazafelé vettük. Rövid volt ez a kis idő, amit lent töltöttünk,  de nagyon jól éreztük magunkat, jövőre visszajövünk  :)