2016. szeptember 26., hétfő

5.év Egerben


 Eger Szilvásvárad Jégverem 5 éve együtt Mackó   Tökéletes hétvége  
Vártam már nagyon ezt a hétvégét. Mackó és én ,,5 évesek” lettünk, és ilyenkor akarva akaratlanul belemerülünk a múltba, és átgondoljuk, hogy mi is történt velünk ezalatt az idő alatt. Fantasztikus, vicces, jó élmények… Már sokszor elmondtam, de Mackó az én Zen forrásom.   Ő az én nyugodtabbik felem, aki a puszta lényével képes a temperamentumos lelkem megnyugtatni.
Nagyon tisztelettudó mindenkivel, és nem felejtem el megemlíteni azt sem, hogy birkatürelemmel szó nélkül tűri olykor a megmagyarázhatatlan hangulatingadozásaimat. Amikor tudja, hogy egy 5 perces hiszti roham fog bekövetkezni, csak átölel és vinnyog, mire én kibőgöm magamból a feszültséget. Ezért nagyon hálás vagyok. Még szerencse, hogy csak egyszer jön elő egy hónapban (és a legszebb az egészben, hogy még én magam is tudom ilyenkor, hogy hülye vagyok). Konkrétan nem is értem hogy ilyenkor miért nem küld el a fenébe. Kívülről igazán komikus látványt nyújthatunk ilyenkor (is).  Na meg persze akkor is, amikor az áldozat szerepét játssza. Igazi színészi tehetség. Bárkivel elhiteti, hogy neki soha nem süt senki süteményt. Olykor még én is elhiszem neki, hogy ennyire szívtelen vagyok… pénteken is majdnem megkönnyeztem szegény produkcióját.
Szereti a rendet, a tisztaságot (felszokott porszívózni!!!! És ez azért nagy szám, mert én ezt utálom csinálni). Hiába, aranyember. Szerintem csak azért csinálja, mert mindig egekig magasztalom érte, hogy Nála jobban senki nem csinálja jobban. Valóban nem!!!
A rend megtartásánál már másabb a helyzet. Utalásokat gyakrabban tesz hogy rendet kéne tenni... előfordul, hogy azért ebben is segít. Olyankor tényleg nem találok meg semmit. Azonban tényleg nagyon rendes és amire megkérem, azt megcsinálja. Színessé teszi az életem, és nagyon boldog vagyok, hogy van nekem a legelső fülvakarás óta. Igen arról a fülvakarásról van szó, amikor emegvakarta a fülem és én tudtam, hogy egyszer Ő lesz a férjem... ezek után pedig belementem kerékpárral az árokba...
Szerintem Mackó jóképű, ad a külsejére. Van, hogy miután kivasaltam a ruháját közli velem, hogy más jobban menne az adott nadrághoz/pólóhoz… Van, hogy elmegy a tükör előtt, bele néz, és kijelenti, hogy mennyire szexis és hogy mennyire jól néz ki, sőt még pózolgat is. Ilyenkor szerintem nem egy kitörő nevetésre számít tőlem, de rend szerint ezt kapja. Azt a kijelentését, hogy Övé Kelet-Európa legszebb férfi s**ge, a mai napig fenntartja...! Imádom :)
A reggeli pontosságán,lustaságán dolgozni kellene...de próbálkozik, hogy ez változzon. Az elmúlt héten csak 4szer kaptunk sorompót, mert nem tudtunk időben elindulni. Azonban mivel új hét, új lehetőségek. Bízom benne, hogy ma menni fog. 
Sokoldalú nagyon, imádom, ahogy mindennek utánanéz, és hogy mennyire széles a látóköre. Imádok tőle tanulni, és imádok neki új dolgokat mondani. Imádom, ahogy rám néz, ahogy mosolyog, alszik, meghallgat, megszólít, ahogy bohóckodik, és hogy a legapróbb dolgoknak is tud örülni… Imádom ahogy van minden dolgával együtt! Mivel a hétvégén voltunk 5. évesek, ebből adódóan egy kirándulást szerveztünk a családdal. Most Eger és Szilvásvárad környékét jártuk be.
21 éve nem voltam Egerben, teljesen új volt. Mackó is elég régen volt már, így nagyon örültem, hogy Vele együtt fedezhettem fel újra a helyet. Rengeteget nevettünk, megakartunk nézni sótömböket, az egyik helyi ember lebeszélt róla minket, mondván a felét már ellopták. A Szarvaskőre is volna felmászni, a Büfés néni közölte, hogy azért a 3 tégláért fel ne menjünk. A helyiek eléggé lehúzták a környék nevezetességeit, ami furcsa volt. A szállás egy jégverem volt, mert nem volt fűtés, nyári takaró ami a bokánkig ért, az viszont volt. A vízzel is voltak problémák, de utólag már csak nevetünk a dolgon. A legjobb megoldás az volt, hogy magzatpózban összebújtunk tréningnadrágban és pulcsiban aludtunk. A szállást már másnap 8 órakor elhagytuk. Bementünk reggelinek valóért a boltba. 20 dkg párizsit sikerült 5 szeletben kézzel vágnia az eladónak! Ezen tényleg jókat nevettünk már.
Legjobban a Szépasszony-völgy tetszett. Amikor ott voltunk, akkor volt a szüreti fesztivál. A hely szépsége mindenkit elvarázsolt, így az ősz elején főleg. A második nap Egerről szólt, főként az egri várról. A vár után pedig végig néztük a főutcát, a teret. Annyi látnivaló van még itt, hogy meg is beszéltük Mackóval, hogy tavasszal, az első kirándulásunk ide tervezzük majd, kettesben.
Nem csak ez volt újdonság, hanem a Tisza-tó is. Még azt sem láttam sosem, ebből is látszik, hogy minden pillanata hatalmas élmény volt a hétvégénknek.
A lehető legszebb hétvége volt az elmúlt időben, főleg hogy ünnepeltünk is egy kicsit :) Mivel az ünnepi vacsi elmaradt, ezt ma pótoljuk, mindenki nagyon várja már az újdonságot, tehát munka uán irány vásárolni és főzőcskézni.
Gyönyörűséges hétkezdést mindenkinek!
Egy pár kép:



2016. szeptember 22., csütörtök

Próba nap az Izometriában...



Minden ott kezdődött, hogy a Főnökasszonyom járni kezdett tornázni, már több mint fél éve mindennap lelkiismeretesen látogatja a termet. Az életkorát meghazudtoló módon van, hogy két órát is edz egy nap. Észrevehetően sokat formálódott. Megbeszéltük, hogy majd egyszer én is kipróbálom a helyet és ha tetszik, akkor még  a bérlet gondolata is szóba jöhet. Nos ezidáig halogatva is volt a dolog. Most azonban adódott egy lehetőség, hogy ingyen kilehetett próbálni vagy a konditermet vagy az egyik tornaórát. Szeretek élni a helyzetekkel, és Mackót be lelkesítve, rá tudtam beszélni arra, hogy amíg én tornázok, ő kondizzon. Időközben az iskolából kiderült, hogy mások is járnak ide tornázni, így négyen voltunk a suliból az 5 órai edzésen, amit Orsi tartott. Bevallom, izgultam. Számomra furcsa volt, hogy a konditerem a torna helységgel egy térben van, de aztán már nem is érdekelt a dolog. Ahogy átöltöztünk, már láttam, hogy a főnökasszonyom hogyan tornázik (ő már 4 órától tornázott és még maradt a mi óránkon is). Úgy gondoltam, hogy ha az ő korával marad két órán, jól választottam órát, mert biztos nem lesz a legnehezebb oktató és minden rendben lesz. Én nem tudom, hogy hogyan történhetett, de egy szempillantás alatt minimum 30-an lettünk, megtelt a nagy terem, és elkezdődött az óra.
Hát én mindent gondoltam, de hogy ennyire kemény lesz, azt nem. Életem legaktívabb, leggyilkosabb, leg leg leg… órája volt. Amikor azt hittem, hogy eztán már csak nyújtás jöhet, nos akkor kezdtünk mindent elölről, de a másik oldalunkkal. Csináltam lelkiismeretesen, ahogy tudtam, aztán eszméltem fel, hogy olyan a bőröm, mintha úsztam volna. Semmi baj, gondoltam, könnyebb lesz majd Mackónak kihúznia a teremből... A hajam csupa víz, az izmaim mintha minimum 10 kg-val nehezebbek lettek volna, a mosoly az arcomon kezdett alább hagyni, és rájöttem, hogy én itt ma megleszek kőkeményen mozgatva. Eztán jött egy érzés, elszédültem, minden bajom volt, de gyorsan bekaptam egy szőlőcukrot (amit bármikor lehet venni elölről), ittam rá vizet és fél percen belül minden rendben volt.
Volt olyan feladat amit nem tudtam, hogy egyáltalán erre képes vagyok megcsinálni, de ment, még ha nem is abban a tempóban, amit diktált Orsi az edző. Aki a legjobban meglepődött ezen, az én voltam szerintem. A vége előtt tényleg már majdnem kidőltem, és akkor jött egy nagyon édes kérdés. ,,Ugye nem vagytok fáradtak?” Éppen három infartus után, amikor már csak egy oxigénmaszkot kívánsz ez a legkevésbé várt kérdés a világon amire nem tudsz mosolyogni már, bármennyire is szeretnél. Elmormolsz valamit az orrod alatt és mindentől függetlenül csinálod tovább azt,  amit mondd. Olykor nehéz kilépni a komfort zónánkból, de csak így tudsz előrébb jutni, ha megteszed. Vége lett az órának, szuszogtam a gumiszőnyegen, és boldog voltam. Lenyújtottunk, visszavittem a step padot (amin életem legnehezebb gyakorlatait végeztük és be kell vallanom, így is nagyon imádom a padot), majd úgy gondoltam megnézem Mackót, éppen mit csinál. Ügyes volt nagyon :) Állítása szerint, többször meg is lesett engem, amíg a futógépen volt :D Hát milyen kedves, de miután azt mondta, hogy ügyes voltam, megkönnyebbültem, hogy nem látta amikor éppen szenvedtem ebben a testhelyzetben végzett felülésem közben.

Aztán két illetőtől is megtudtam, hogy pont az Orsi órája a legnehezebb az egész órarendben… :D Nos mindegy volt, szenvedtem, de megakartam csinálni. És hogy aztán milyen érzés volt? Boldog voltam, olyan érzésem volt, mintha pille könnyű lennék, szárnyalnék, olyan érzésem volt, mint amikor fogsz egy könyvet és a lapjain végighúzod a kezed. Ezután még 4,5 km bicikli várt rám, amit bevallok nagyon nagyon Mamásan ment, ahogyan a lépcsőn felmenés is. Ahogy haza értünk, már nagyon éhesek voltunk Mackóval, egyből rávetettem magam a párolt karfiolra. Imádom, és szerintem, alig ha ehettem volna ennél finomabb és jólesőbb vacsorát.


Ahogy felértünk az emeletre, és lefürödtünk, már éreztem, hogy ebből másnap kemény harc lesz az izomláz ellen. Jó megérzéseim vannak, mert a lábujj körmöm hegyétől az utolsó hajszálamig minden létező izmom (bár olykor megkérdőjelezem, hoyg nekem van olyan) érzem.

És hogy mi lesz ezután? Októberben veszek bérletet…
Csodás, napsütéssel teli napot mindenkinek :)

2016. szeptember 21., szerda

Gasztro szerda: csevapcsicsa sopszka salátával (eredeti recept alapján)



A cím nemzetek konyhája is lehetne, mivel jövő hétre egy francia ételt találtunk ki, de (még én sem készítettem el), talán majd holnap. A mai bejegyzés azonban két szerb specialitásról fog szólni. Az egyik a Csevapcsicsa.  Mi nagyon imádjuk, főleg, ha grillen készül. Van egy nagyon kedves kolléganőm, aki Szerbiából származik, tőle van a recept. Elmondása szerint, úgy az igazi a csevap, ha mellé valamilyen hagymás salátát fogyaszt az ember, így nem is eshetett a választás másra, mint a szerb salátára, vagy más néven sopszka salátára.
Mindkét étel, nagyon egyszerű, de lássuk is:
Csevapcsicsa

Mindenképpen friss húsból kell elkészíteni, mert különben kemény lesz. 50 dkg marhahús + 25 dkg disznóhús + 25 dkg juh/ birkahús. 50 ml vízben 3 gerezd fokhagymát meg kell főzni, amit az 1 kg darált húshoz keverünk, majd ízesítjük 3-4 kávéskanál sóval, 1-3 kávéskanál borssal és 1-2 kávéskanál szódabikarbónával (ízléstől függnek a mennyiségek), mindezt kb. 5-10 percig kitartóan össze kell dagasztani, gyúrni, ha kell, egy kicsit utófűszerezni, majd fóliába tekerve egy éjszakát a hűtőbe tenni. Másnap megformázzuk belőle a kicsi rudacskákat, majd grillen vagy olajban kisütjük.
Jobban szeretem a grillen megsütni, mert a zsiradék nagy része kisül a elektromos vagy sima grillen. Ha kinti grillen sütjük, akkor azt a finom füstös ízét is élvezhetjük. Amikor megsül, finom omlós, kellően szaftos lesz és igaz volt, hogy hagymás salátával jobb lesz a csevapcsicsa :)
Fontos megjegyeznem, hogy ez a verzió Észak-Bácskában jellemző, van még egy olyan variáció is, amiben a marhahús 70% a juh/birkahús pedig 30%-ot tesz ki.
Sopska saláta - Szerb saláta
* 1 nagyobb db kígyóuborka
* 3-4 db paradicsom +én még szoktam rakni ugyanennyi koktél paradicsomot
* 2 db zöldpaprika
* 1 nagyobb fej lilahagyma, vagy újhagyma
* 3 kanál olaj  (oliva)
* 10 dkg sajt (lehetőleg feta, de ha olcsóbb sajtot keresünk, pl az Aldiban a Dán fehér sajt ugyanaz, mint a Feta, csak a Feta sajt árának a töredékéért belehet szerezni).
* só
Az uborkát, paprikát, paradicsomot kockákra vágom, a hagymát vékony szeletekre. Az összetevőket belerakom vegyesen egy tálba, közben folyamatosan sózom. A tetejére a sajt reszelő nagy lyukán reszelem rá a sajtot, majd lelocsolom az oliva olajjal.
Remélem tetszett, nekünk elnyerte a tetszésünket nagyon :)
Szép napot mindenkinek :)