A hétvége
slágere volt az osztrákok nagy kedvence (és most már a miénk is) ez az isteni gőzgombóc amiről szól ez a bejegyzés. A recept 10 gombóc alapján került fel, de hozzá kell tennem,
hogy ha csak 2-3 személynek csináljuk, akkor a fele mennyiséget készítsük el. Mivel elsőre készítettem el, nem tudtam, hogy mire számítsak, így a 10 gombócnyi adagot készítettem el. Annak ellenére, hogy Mackó és anyu is első körben két gombócot bevágott, én egyet, ennek tudatában bőven elég lett volna nekünk is a felét elkészíteni. Kárba azért nem veszett, mert a kereszt szüleimhez is került le belőle. Lássuk a receptet:
52 dkg liszt
30 g élesztő
3,5 dl
langyos tej
60 g cukor
2
tojássárgája
1 kávés
kanál só
szilvalekvár
7 dkg olvasztott
vaj a kenéshez
cukrozott,
darált mák
Sodóhoz:
1 liter tej
2 evőkanál
liszt
3 evőkanál
cukor
1 csipet só
4 tojássárgája
Dr. Oetker
vaníliakivonat
Elkészítés:
A lisztet a cukorral és a sóval
összekeverem, majd hozzáadom a tojások sárgáját.
Hozzá morzsoljuk
az élesztőt és ráöntjük a langyos tejet. Addig dagasztjuk, amíg ruganyos
tésztát nem kapunk. Éppen ne ragadjon a tálhoz, akkor jó, ezután langyos helyen
kétszeresére kelesztjük (kb 1 óra).
A tésztából gombócokat formázunk, majd egy nagyon kicsit kinyújtjuk őket, és bele kerül a sűrű kemény szilvalekvár (egy gombócba egy púpos teáskanál). A tészta végét összecsippentjük, hogy a lekvár ne folyjon ki. Miután az összes tésztát megtöltöttük, 15-30 percig pihentetjük, amíg egy nagy lábasban vizet forralunk. Amíg várakozunk mindenre, elkészítjük a sodót.
A lisztet a
cukorral és sóval kikeverem, majd egyesével hozzáadom a tojássárgákat, a
vaníliakivonatot és egy kis tejet (a tej ne legyen meleg). A tej nagy részét
felforralom, beleöntöm a csomómentesen kikevert vaníliás keveréket, folyamatos
keverés mellett addig főzöm, amíg be nem sűrűsödik. Ha kész a sodó,
félretesszük.
A gyöngyöző
víz fölé én egy lapos szűrőt raktam, ebbe tettem két gombócot, amit ezután
lefedünk vagy egy fedővel, vagy egy tállal, ami bírja a hőt, hogy a gőzben megfőjön
a gombóc.
Persze akinek van bambusz párolója, használja azt. 15 percet írt az eredeti recept, de én 17 percig hagytam a gőzben a gombócokat, és az állaga is jobb lett így. Ahogy letelt az idő, a fedőt levettem, egy lapos lapáttal alányúltam a gombócnak, és ráhelyeztem a megkelt és megfőtt gombócot. Azt hittem, hogy olyan nehéz tésztája lesz, mint mondjuk egy szilvásgombócnak, de nem. Olyan könnyű volt, mint egy szivacs, azonban telítette az embert.
Persze akinek van bambusz párolója, használja azt. 15 percet írt az eredeti recept, de én 17 percig hagytam a gőzben a gombócokat, és az állaga is jobb lett így. Ahogy letelt az idő, a fedőt levettem, egy lapos lapáttal alányúltam a gombócnak, és ráhelyeztem a megkelt és megfőtt gombócot. Azt hittem, hogy olyan nehéz tésztája lesz, mint mondjuk egy szilvásgombócnak, de nem. Olyan könnyű volt, mint egy szivacs, azonban telítette az embert.
Egy dologgal
lehet ezt a finom ételt űberelni, ha iszunk mellé egy kis forralt bort.
Elkészíteni
sokkal könnyebb, mint amennyire elsőre hangzik. Én nagyon izgultam, de másnak
nem kell, felesleges :)
Jó étvágyat hozzá :)