♥ energia ♥ kettesben ♥ szalonnasütés ♥ kertészkedés ♥ horgászat ♥ Taiko ♥ szabadság
♥ elfáradás ♥ 9 tojást tojt a 10 tyúk ♥ izomláz ♥ szüret ♥ barnaság ♥
A mai reggel kipattantam az ágyból, és a
lehető legjobb kedvvel, energiabombaként jöttünk dolgozni, mintha mi sem történt volna hétvégén, vagy mintha egy strandon pihentünk volna. Imádom ezeket a
reggeleket. Imádom, mert hatalmasakat nevetek Mackóval…már amikor nem csak csík
szeme van és próbál azon a kis részen kinézni, és vele egy időben visszatartani a
horkolást. Olykor, amikor ilyen, meggyőződésem, hogy ő alva biciklizik...
rutinból.
No, de kezdjük is az elejénél, hogy a
Kocsis majorban (ahogyan mi nevezzük) mi történt a hétvégén. Olykor, (főleg pénteken)
már teljesen túl teng bennem az endorfin és az adrenalin löket. Ilyenkor
teljesen energikus vagyok, optimista, a szokásosnál is mosolygósabb, szétszortabb,
szeleburdibb, vigyorogva- csillogó szemmel beszélek mindenkihez, és persze az
is jellemző rám, hogy döntésképtelen vagyok. Most sem volt ez máshogy. Pénteken
megkérdezte Mackó hogy kimennék-e vele délután horgászni. Mondtam, hogy sok dolgom van,
de menjen nyugodtan, este találkozunk. Visszahívtam 10 perc múlva miután
átgondoltam mindent, hogy mégis kimegyek vele. :D Ahogy száguldoztam haza felé,
szinte hallottam is magam, ,,hello szia PÉNTEK, úgy vártalak, pihenés van
mindörökké” ;)
Otthon összedobtam a kis kosárkámba a
vizet, könyvet, túlélő felszerelést kullancsok, szúnyogok és más bogár/rovar
ellen, és mindent, ami talán fontos
lehet/vagy nem de jó ha ott van egy horgászathoz nekem örökmozgónak. Végre
kettesben voltunk. Annyira régen horgásztunk már kettesben. Vittük a napágyat
is, ah hihetetlen mennyivel élvezetesebb a horgászat (nekem) hogy hátradőlhetek
úgy hogy kevésbé rettegek attól, hogy belém
mászik a kullancs. Rengeteg van sajnos, minden horgászat során minimum egyet agyon nyom Mackó. Az én Hősöm. Kb. 20 percig tartott a megfelelő hely kiválasztása a
napozóágyammal, de végül meglett és kb 10 percet töltöttem benne... Vártam a
pillanatot, amikor fél órás fárasztást kell végig izgulnom a kezemben egy
szákkal. Ahányszor csak esélyt láttam arra, hogy van valami kapás, általában
mindig kiderült, hogy Mackó belerúgott/ütött, véletlen megmozdította a botját,
hal a közelben sem volt. Pedig a saját maga által készített csoda etetőanyaggal
horgásztunk, a mágikus mandulás fokhagymás etetőanyaggal. Miután sehol semmi, a
környéket felfedeztem, bóklásztam, könyvet olvastam, majd azt vettem észre,
hogy ketten kucorodunk a földön egy pokrócon, a napozóágy már régóta mögöttünk.
Szorosan hozzábújtam Mackóhoz, hogy érezzem az illatát, Ő közben ölelt, úgy,
hogy a hátamnál volt a karja. Elmondta, hogy azért van így a karja, hogy elsőre az ő karjába menjen a kullancs, mint hogy az enyémbe. Azt hittem patakként
belefolyok a vízbe, elolvadtam. Egyszerűen
nincsen rá szó, hogy mit érez ilyenkor az ember, csak hálát adok annak, hogy
van nekem. A becsület halunkat megfogtuk csomagoláskor, egy kárász volt az áldozat, aki 15 centis volt és el is aludt a horgon. Miután
mindent összecsomagoltunk este, felfedeztünk még egy két állást, majd haza
mentünk. Nagyon jó volt kettesben lenni, annyira kellett nekünk, annyira közel voltunk
egymáshoz :) A világ legjobb pénteke volt.(képek alul).
Szombaton reggel hajnalban már 6 órakor mentem le az emeletről.
Anyósommal vágtunk csirkét, majd Mackót keltettük. Elmentünk vásárolni, majd
délután levágtuk a füvet, kertészkedtem egy csomót, festettük a kuckót, jószágokat láttunk el, majd az
estét szalonnasütéssel zártuk.
Az
egész napos munka után annyira jól esett leülni, bár a felénél azt hittem, hogy
ott alszom el a tűz mellett. Mackó keresztszülei és unokatesója volt nálunk, jó
volt nagyon minden perce. Az illat, a tűz ropogása, a meleg, nosztalgia,
nevetés… Végül felmentünk, lefürödtünk, ledőltünk. Képtelen voltam elaludni.
Annyira fáradt voltam, egy poharat nem tudtam volna már arrébb rakni, de aludni
nem tudtam. Az agyam még mindig zakatolt, tovább tervezett, végül csak megadtam
magam, és nehezen, de eltettem magam másnapra. Vasárnap szintén ezer dolgot
csináltunk Mackóval a kertben. A vasárnapi ebéd csirkeaprólék leves, grillezett
csirke illetve bacon és saláta volt, citrusos cukor mentes limonádéval.
Desszert egy kis fagyi volt, hogy a bűnözés ne hiányozzon. Bevallom őszintén
szerettem volna valami könnyed nem édes, hűsítő finomságot készíteni, de nem
volt rá időm, így jött a fagyi megoldásként.
Ebéd után azonban nem volt sokáig
lazsálás, a Kocsis majorban megtörtént az első komolyabb szüretelés. A spenótot
és a rukkolát is leszüreteltem, a helyét szépen megkapálgattam, és már el is
vetettem a helyükre mást.
Igazából tegnap is este estünk be a
házba, majd hozzáfogtam a spenótot főzni, majd mosogatás, és ez és az... Nem
tudom, hogy hány ilyen hétvégének, napnak kellene eltelnie ahhoz, hogy azt
mondhassam csak (!) az udvarra és a kertre (!), hogy ez most jó és hátradőlve
csak kifeküdjek a napágyra vagy a függőágyba egy cosmopolitan koktéllal, amit
Mackó készít nekem és csak pihenjek. Az ember mindig talál valami munkát,
mindig betervez, de főleg kertes házban sosem lesz vége a listának. Akinél máshogy van, jöhet hozzánk ;)
A virágoskert gyönyörű, egy kicsit
újítottam is, holnapi bejegyzés szinte csak képekből fog állni, kevés szöveggel
:)
Gyönyörű
napot/hétkezdést mindenkinek!
Egy pár kép a hétvégéből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése