Évnyitó~ és ünnepi grillparty

Általában májusban kerül elő a gömbgrill elsőre, és őszig szinte el sem rakjuk. Most sem volt másként, hétvégén kihasználtuk a jó időt, és unokatesóm születésnapját, valamint az én névnapomat megünnepeltük egy kis sütögetéssel. Hamburgert sütöttünk (nem a legünnepibb, de ennek is megvan a varázsa). A darált sertés és marhahúst hajszálvékony hagymakockával, fokhagymával, sóval, borssal, római köménnyel,egy kis mustárral és a legvégén egy nagyon kicsi őrölt paprikával összedolgoztam. Szerintem egy órát gyúrtam, forgattam, mire pont jó lett. Pihent egy kis időt, majd újra fűszerezni, újra gyúrni… amíg jó nem lett. Sütés előtt egy órával, húspogácsákat gyúrtam, a pogácsa belsejébe reszelt sajtot raktam, majd vissza került minden a hűtőbe a sütésig. Anyu a lehető legpontosabb módon vágta a zöldségeket, Mackó a begyújtó kéménybe megalkotta a legoptimálisabb parazsat, rákerült a parázs a grillre, és elkezdődött a sütögetés. Megérkeztek közben unokatesómék, keresztanyumék. Papa segített nekünk, olyan jó volt, hallgatni a történeteit :)

Amikor már 95%-ban már készen volt a husi, a tetejét megszórtuk reszelt sajttal, hogy az ráolvadjon a húsra.

Sütöttünk a hamburgerhez a grillen bacon szeleteket, majd megmelegítettük a bucikat is. Itt jegyzem meg, hogy Zitunak köszönhetően szert tettünk a legfinomabb, legfrissebb, külön-külön becsomagolt hamburgerzsömlére, amiért Anyu nem volt rest felkelni hajnalban, és elmenni érte 6 órára (!). Mindkettejüknek nagyon hálás vagyok,  hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre ez afinomság :) Végül mindenki maga állította össze a zsömléjét. Ilyenkor sajnálom, hogy nem tudok illatot csatolni egy bejegyzéshez.

Hát mennyei volt az a füstös illat. Már azon járt a gondolatom mikor a felénél jártam, hogy ehhez kell minimum egy hét, mire ezt leadom, de hát egyszer van szüli-névnap egy évben Ádikámmal :) És, ha még ez nem lett volna elég (hamburger), mikor már levegőt tudtunk venni, keresztanyum sült túró tortája következett. Ebből már csak egy hajszál vékony szeletet bírtam megenni, de isteni finom volt az is.

A családunkban nagyon nagy kultusza van a játéknak. Még mindig ugyanolyan lelkesedéssel ülünk le játszani, mint gyermek korunkban. Mindenki egy szempillantás alatt (de főleg én) vissza tudunk menni a korban, és ugyanúgy élvezzük az egészet, és izgulunk. Valami nem változik úgy néz ki. A mostani játék annyival volt másabb, hogy keresztpapim (mindenki Papája) beállt velünk játszani, és a végén ugyanúgy csalt játszott, mint én. Dórika a Solo királynője, most is ő nyert a legtöbbször. Rajta kívül még Mackó nyert egyszer, én szokás szerint egyszer sem. :) Tényleg nagyon jó volt minden perc és pillanat, amit együtt tölthettünk. Nehéz olykor összeegyeztetni a pillanatot, amikor mindenki egy helyen van, és ezeket az órákat próbálja az ember minél jobban beszívni magába, elraktározni, és átélni. Végül este fél9 után ment el mindenki, ringatni nem nagyon kellett éjszaka senkit. Másnap Anyuval kimentünk a piacra, bevásároltam zöldségekből, valamit fele annyiért vettem, mint a szegedi piacon. Kunyeráltam néhány bácsitól zöldség zöldet is a tyúkjaimnak :D Igazi gazda vagyok :D Volt aki adott, de keserű szájízzel, volt aki fel sem fogta, volt olyan is, akinek azt mondtam, hogy ne tépje le a retek zöldjét, (mert megeszik a tyúkjaim), ennek ellenére letépte és nézett bambán. Ettől függetlenül mégis csak egy fél szatyor zölddel tértem haza.

Annyira jó volt otthon lenni, de délután jöttünk haza. Itthon aztán nekifogtunk Mackóval kertészkedni, és sötétedésig kint is voltunk. Kellemesen elfáradtunk. Végül fáradtan, szép emlékekkel, feltöltődve egy szempillantás alatt el is aludtunk.

Jó volt Mamikámmal lenni, jó volt Szentesen lenni!

Csodaszép napot mindenkinek!

Egy pár kép a hétvégéről:

Édesem :) <3

A szeme is mosolyog :)))

A bolondozás mindig megy :)