Egy nap szabadság

Mikor is eshetne az eső, mint hétvégén. Semmit nem tudtunk csinálni kint, így olyan dolog történt itthon Szegeden, ami már nagyon régen. Pihentünk. Elkezdtünk egy új sorozatot Mackómmal. A Vikingeket nézzük most, és van egy olyan érzésem, hogy már nem is olyan sokáig.

Jelenleg 4 évada van, és a második évadot ma fejezzük be.  És ha már elkezdtük a sorozatot, akkor utána is néztünk a dolgoknak. Két napot olvastunk a vikingekről, a kultúrájukról, életükről, hódításokról, fegyverekről… ezek tudatában eléggé hitelesnek mondható a sorozat. Magával ragadt az egész történet az elejétől fogva, a gyönyörű tájakról nem is beszélve. Egy kicsit véres, egy kicsit kegyetlen és mégis varázslatos :) Imádom azokat a fonásokat amik Lagerthának vannak.

Kb. annyira nyűgöznek le, mint Dennerisé a Trónok harcából… Ilyenkor sajnálom, hogy senki nem tud fonni a környezetemben… Mackót meg kell tanítanom... körmöt már úgyis festett, csak menni fog ez is :DDDD

Aki kedvet kapott a sorozathoz, feltétlen nézze meg, mert nagyon megéri :) Vasárnap délután már nem bírtam tovább, muszáj volt valamit csinálni a punnyadáson kívül, így nekiálltam kalácsot sütni. Húsvétkor a saját készítésű kalácsom nagyon nagy sikert aratott (fent is van a recept), de most valami újat gondoltam ki. Nagyon szeretjük a foszlós (kakaós) kalácsot, és hát úgy gondoltam, hogy megsütöm, de tovább gondoltam a dolgot, így született meg a kakaós- mandulás kalács. Holnap felteszem a receptjét a blogra. Annyira másabb volt mint a bolti, sokkal finomabb, és megdobta az egészet az a finom sült mandula. Másabb a tésztája, mint a sima foszlós kalácsé, nem tudnék dönteni melyik ízlik jobban.  Két közepes kalácsot tudtam sütni a mennyiségből, és kerek egy nap alatt el is fogyott. Meg kellett ígérnem a családnak, hogy hamarosan újra sütöm. Tehát holnap mindenki készítse az ízlelő bimbóit, holnap gasztro szerda -> kakaós-mandulás kalács.  ;) Előzetes:

Nagyon vártam a Hétfőt több okból is. Egyrészt, mert beígérték, hogy jön a jó idő, a napsütés, és már annyira ki voltunk rá éhezve. Furcsa volt otthon ez a két nap lustálkodás. A másik ok, hogy szabadságon voltam, Mackó is, Anyu is. Így hát természetes, hogy Anyut áthívtuk hozzánk sütögetni. Ismét új dolgot, quasadilla-t készítettünk, erről is lesz külön bejegyzés, ahogyan az isteni igazi szerb hagyományos három féle húsból készített csevapcsicsáról is.

Mindezeket grillen (mi máson) sütöttük :) Belegondolva nem telt el Május első hétvégéje óta olyan hét, hogy ne lett volna legalább egyszer begyújtva a grill. Egy életforma, amit mindketten imádunk. Van egy hangulata, ami felvillanyoz, ami átitat és amit nem csak a kezünkkel, de a szívünkkel is csinálunk és talán ez adja meg az ,,x vegyszert” :) amiért tényleg annyira kimondhatatlanul finom és jóleső az étel íze. :)

Fantasztikus érzés volt, hogy át jött Anyu hozzánk. Olyan jó látni azt a mosolyt az arcán, érezni a kis finom illatát és rácsodálkozni, hogy egy emberbe hogy szorul ennyi kedvesség, ennyi önzetlenség, szeretet, kalandvágy és vadócság, mint ami benne van. Imádom, amikor nevet, amikor naív, amikor a legkisebb szépet is észre veszi, és amikor velünk van. Nos, szerencsére, anyuból hamarosan többet fogok kapni, ugyanis idén nem egy hosszabb nyaralásunk lesz, hanem több pár napos. Így 3 napra nem is olyan soká, lemegyünk a Balatonra és visszük Őt is magunkkal. Újra együtt… a Balatonon… Vele…VELÜK :) Nem is lehetne rossz a kirándulás, hiszen akiket a legjobban szeretek, velünk lesznek. :)

Egész nap velünk volt Mami, de otthon már várta Benő és Julis, így a 18:15-ös busszal haza ment. Fantasztikus nap volt a tegnapi, bármelyik oldalról is nézem.

Ma pedig már megkezdődik a munka mellett a visszaszámlálás. Visszaszámlálás egy hatalmas vágyamért, erről majd később :) Addig is titokzatosan csak annyit, hogy: már csak 6 nap.

Kellemes napot mindenkinek :)