Betakarítás, gyümölcsök és a grill

Tegnapi nap folyamán észre vettük, hogy rengeteg málna ért már meg a bokrokon, így Picivel elkezdtük lekapkodni a finom kis málna szemeket. Majd következett a cseresznye, az eper és a meggy. 

Ahogy leszedtük, az az illat ami volt a kis tálkában.... hát isteni volt. 

A cseresznye már nem került rá erre a képre... valaki elkezdte csipegetni, majszolni, osztani (szorozni nem) :D. Sajnos már a fán sincs, remélem jövőre még több fog teremni. Alig várom. Ez az igazi nagy, roppanós szemű Margit cseresznye, ami a régi germersdorfi cseresznyének felel meg. A kedvencem. Kicsit sajnálom is már, hogy lassan lemegy az eper és cseresznye szezon, pedig úgy imádom őket, de nem búslakodom annyira, eztán jön majd a barack, körte...
A legszuperebb érzés az, amikor végig nézek a kis kerten és látom azt, hogy amit kint töltünk időt a növények között ápolgatással, locsolással, gazolással, azt a növények meghálálják: érnek, cseperednek, színesednek... (fogy). A karalábom már nagy ököl méretű, lassan levesbevaló lesz. A zeller gumója is kis teáscsésze nagyságú lehet (a tetejéből legalábbis úgy gondolom) a paradicsomok is már egyre nagyobbak, a salátát meg nem győzzük tépkedni.  Minél gyakrabban tépem és locsolom, annál jobban hozza középről a friss hajtásokat (ez egy ilyen fajta). Amit 4 napja elvetettem retket, már az is kibújt (hihetetlen) elsőre azt hittem,hogy gaz, de aztán jobban megnéztem és felismertem, hogy ez bizony retek. Sajnos volt már próbálkozásom a retekkel, magaságyba lett ültetve (egy régi fateknőbe, de mivel nem fúrtuk ki az alját, így nem nagyon maradt meg benne a növény, mondhatnám úgyis, hogy berohadt) így másodjára a hátsó földterületembe szórtam el. Meglátjuk mi lesz belőle, remélem a Balatonra már vihetjük is a fincsi kis retkeket ami nem pusztul ki idő előtt :).

Meggy...alig várom, hogy érjen, egyre jobban szeretném már megcsinálni azt a pitét amiről már mióta írok.:) de éjszaka is remek csemege a meggy, azt olvastam, hogy aki éjszaka elalvás előtt eszik, sokkal jobbat fog aludni. Tesztelem...de hogy emiatt alszome jókat, vagy a kint végzett házimunkáktól, azt nem tudom. :)

Nem csak szüreteltünk tegnap, hanem bicajoztunk is. Kitekertünk a Napfény parkba, hogy ajándékot nézzünk. Beugrottunk az Alexandra könyvesboltba, hogy megnézzünk egy könyvet. Makkom kinézte már egy pár hete, de a webshopban és az Árkádban sem volt már. Szerencsére nagy mázlink volt, ebben az üzletben pont volt belőle 4 darab, így megkapta tőlem Pici. Amúgyis aktuális most, a könyv címe: Weber's grillezés faszénnel.

 

 Rengeteg információt megtudtunk a húsokról, a grillezésről annak ellenére, hogy felületesen néztük csak át. A brikett fajtáitól kezdve a recepteken át hogy milyen fával érdemes bizonyos húsokat, zöldségeket sütni, ebben a könyvben mindent megtalálunk. Vannak benne száraz pácok, receptek, alig várom hogy mindet sorra kipróbáljunk. Azok a képek amik benne vannak... legszivesebben belekóstoltam volna nagyon sokba. Ez a könyv nem egy sima receptkönyv, ez megragadja az embert, és tényleg legszivesebben már rakná a begyújtókéménybe a faszént, brikettet és keresné a begyújtót. Én legalábbis biztosan. Mondhatni, hogy a grillezés szenvedélyünkké vált, egy életérzéssé, amit mindketten nagyon imádunk. Csináltam egy word dokumentumot, amibe a kipróbált, jól bevált süteményes receptjeim találhatók meg, képekkel, majd az egészet kinyomtattam, és lefűztem egy lefűzőbe.Mind benne van lefűzőfóliában, tehát nem lesz ,,tésztás". Ez a süteményes tár csak nő, sosem csökken. Arra gondoltam, jó ötlet lenne egy ugyanilyen lefűzőt készíteni főtt ételekből. Újdonságokból, amik mindenkinek ízlettek. Azért is jó ez a megoldás, mert ha nincs ötlete az embernek, hogy mit is főzzön, csak fellapozza és máris nagyobb az esélye, hogy kedvet kap egy egy főtt étel képe láttán. Mivel ez azért egy hosszabb folyamat lesz, Júliusban tervezem elkezdeni, amikor már nincs tanítás.

Meg is éheztem ebbe a témába. Mai ebéd: Danone Activia (natúr) joghurt és egy darab olivás kifli.

Jó étvágyat mindenkinek, ma már ÁCIÓ! van :)

Élménydús hétvége :)

Terápiás célra is felírnám ezeket a hétvégéket, vagy sűríteném őket. Ennyit nevetni, pihenni, rohanni mint most is... nagyon szuper volt. A péntek szokás szerint,a  leírtak alapján történt. Rohantunk. Este fél 10 után értünk haza, kimerülve és kicsit megviselve, azonban úgy nézett ki, hogy mindent megvettünk ami kellett a szombati vendégváráshoz. Szombaton persze kiderült, hogy maradtak el dolgok, de semmi olyan, ami nélkülözhetetlen lett volna. Végül nem sütöttem meg a meggyes pitém, de nem is lett volna rá idő.

Szombaton egy csomó mindent sütöttünk; saslikot, arizónai pácban sült husit, pácolt csirkecombot sütöttünk, kapros joghurtos zöldséges~ , valamint balzsamecetes salátát is készítettünk, a bűnözés persze nem maradt el, a desszert nem más volt mint fagyi.
Egyik része a falatoknak sütés közben:

Végeredmény:

 Nagyon finom lett minden, igyekeztünk is mindenkinek megfelelni. Az ebéd után Makkom (Atis) és keresztapukája kimentek horgászni, anyuval pedig nem sokkal később már mentem is be a Mars térre. Azt mondta anyu, hogy 18:30-kor megy a busza, hittem neki, és így meg sem néztem neki a járatokat. A 74-es helyijáratos buszon egy csomót nevettünk, ugyanis legénybúcsús társaság utazott velünk fél útig. Természetesen egy öreg nyugdíjas tatának be kellett szólnia nekik (az nem zavarja őket hétköznap hogy ugyanígy ordítoznak egymással a piacos járatukon), a srácoknak sem kellett több, amíg le nem szálltak az öregek, végig oltották őket. A beszólásaikon egy csomót nevettünk a busz nagyrészével. A sofőr is partner volt velük, dudált is nekik miután leszálltak, valamint a jó kívánságait két megálló alatt ráírta egy papírra az érintett fiatalembernek(ami szerintem aranyos gesztus volt). ,,A legjobb sofőr" szlogent ordították a srácok, majd leszálltak az alsóvárosi iskolánál. Mivel elég sok időnk lett volna a (Szeged-Szentes) buszindulásig, leszálltunk a Dugonics téren megnézni az ünnepi könyvhét ajánlatait, majd sétáltunk, végül kiértünk a Mars térre olyan 18:25 környékén, ahol kiderült, hogy a busz amire azt hitte anyu, hogy 18:30-kor megy, hát már 18:15-kor elment. Nevettünk egy jót, és meglepve szembesültünk arról, hogy ami nem Mindszentes busz (rövid úton megy)  az majd csak 20:20 órakor megy legközelebb. Hát akkor ha már ennyi időnk van, menjünk be az Árkádba.... Összesen szerintem közel két óra alatt három boltot jártunk végig, mindent megnéztünk... bohóckodtunk, nevettünk, és végül vásároltunk egy egyforma gyűrűt anyucimmal. Pontosabban én neki vettem, ő pedig nekem.

Virág alakú, gyöngyház színű a szirom része, és egy csillogó kis kő van a közepén. Hát szerintem totál idiótának néztek minket a városban, ugyanis mindig rácsodálkoztunk, hogy ,,jaj de széééép" és tényleg az is volt. Elneveztük anyuval 18:15-ös gyűrűnek. Ha egy életre nem is, de a menetrend változásig mélyen a tudatunkba lett vésve, hogy 18:15-kor megy a busz. 20:08 órakor értünk ki a Mars térre ismét, ahol szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a 20:20-as busz amit előzőleg kinéztünk, nem megy csak VASÁRNAP. Hát naaaa.... :D a busz amivel végülis anyu elment az a 20:45-ös járat volt. :D Egy csomót nevettünk anyuval, szuper volt, hogy itt volt :) Többször kéne ilyen csajos délutánt tartani, nagyon szuper volt vele. Ahogy haza értem, előttem ért haza Pici is a nagy horgászatból és kezdődhetett az élménybeszámoló. :)
Vasárnap

A vasárnap nagy része pihenéssel telt, Hajnalban kimentünk horgászni a Sárgásra, másfél órát kerestük a horgászhelyeket, végül letudtunk ülni. Egy pár kárászt fogtunk is, de minden hal vissza lett engedve. Ezután elindultunk haza, és nekiláttunk főzni. Megcsináltuk picivel az ebédet, és meg kell említenem, kaptam iszonyat finom mojitót is tőle!!! <3

A menü: rántott brokkoli, rántott gomba, rántott sajt (életembe most csináltam elsőre olyan rántott sajtot, ami nem mirelit volt), sült husik salátával.

 Ebéd után úgy terveztük picivel, hogy nem az ágyban fogunk tentizni, hanem kimegyünk a függőűgyba. Iszonyat jó volt, beszélgettünk, majd éreztem, hogy Pici nemsokára elalszik (ezt konkrétan szoktam érezni, de nehéz lenne elmagyarázni) :) Én is megpróbáltam elaludni, de fél óra után elnyomtam a kezem, és hagytam kényelmesen szundítani tovább Picit.

Alig tudtam felébreszteni 2,5 óra alvás után, de végül csak sikerült, de ez nem változtat azon a  tényen, hogy 5 utánig még pihiztünk a függőágyban. Hát iszonyat jó volt, tényleg ki is pihentük magunkat. Utána persze volt mit csinálni. Behordtuk a maradék fát, kigazoltam a kertem, belocsoltunk, megsütöttük a mai ebédet (Kentucky csirkét, mellé rizs köretet) lefürödtünk, és megnéztük az egyik kedvenc sorozatunkból egy részt, a Trónok harcából. 

Összességében ennyi volt a hétvégénk. És hogy mi jellemezte? Rohanás, nevetés, jó kedv, munka, kikapcsolódás, pihenés.

Ma meg már munka, de sebaj, 4 nap múlva péntek, és irány Szentes, de a hétvégéről kicsit később egy külön bejegyzésben. ;)

A visszaszámlálás megkezdődött, ma már CIÓ! van ;) 

 Kellemes hétkezdést mindenkinek, kitartást péntekig! :)

Mindig az a rohanós péntek

Összességében az a meglátásom, hogy a péntek a legpörgősebb napunk a héten, valamint a szombat. Ez most sincsen másként, ahogy végzek a munkával, indul a shopping. El kell menni az Árkádba, majd a Metróba is ki kell nézni, ha meg belefér, akkor a maradék dologért úgyis beugrunk a Tescoba. Első sorban ajándékokat fogunk nézni az Árkádban, lesz három szülinaposunk, és egy ballagónk, így összességében mondhatom, hogy jó pár boltot végig fogunk járni, valamint hétvégén lesz sütögetés nálunk, arra is készülünk.

Holnapra terveztük a sütögetést, hogy anyu is és Picim keresztszülei is eltudjanak jönni. Nekünk igazából teljesen mindegy, hogy melyik nap jönnek, mert imádjuk őket, imádunk grillezni és hát fantasztikusan jó idő lesz a hétvégén. szeretnénk majd grillezni csirkecombot, saslikot sütni, valamint igaz, hogy ez már vasárnap, de akkor kipróbáljuk, hogy milyen a faszénen a kentucky csirke szárny. A Kentucky csirkét nagyon szeretjük,  a maga csípős, pikáns ízével, kis salátával... NYÁMÍÍÍ... :)

Úgy csinálnék egy meggyes pitét ha már szezonja van. Sosem csináltam még, és kedvet kaptam hozzá, hiszen a fán is már nagyon finom, érett szemek vannak. Így lehet ez a finomság fogja ezen a héten a vendég váró asztalt díszíteni, valamint a kancsónyi mohító. Hát erre az egy dologra kíváncsi leszek hogy megvalósulásra kerül-e :D Ugyanis nekem mindig csak ígérgeti Pici, hogy csinál, de általában, mindig hoppon maradok, ha csak én vagy Ali barátnőm nem társam a dologban és nem készítjük el mi magunk :) De ha egyszer Atis készíti... hmmm ÁLOM ;) Komolyan alig várom már hogy kiszabaduljak innen és a hétvégére koncentráljak. Az biztos, ha véglegesen letisztázódik a menü, arról minden formában beszámolok még képpel is. ;)

Meg kell osztanom egy öröm hírt is. Átléptem a 4. kilót. Apró lépések, hatalmas örömök. Remélem a sütögetés mellett lesz idő elmenni biciklizni is vagy valamilyen mozgás tevékenységet folytatni, mert így a jó időben én is jobban igénylem a mozgást.  Valamelyik nap kerültünk egy hatalmasat gyalog Mackómmal a Tisza felé (hogy meglessük, merre is lesz a horgászhely) aah iszonyatosan jó érzés volt, ha jövőhéten jó idő lesz amikor megyünk haza, mindenféle képpen Zituékkal elbicajozunk a Kurcára (legalábbis még így néz ki). Imádom a Kurca folyót, minden kis kanyarához emlék fűz, rettenetesen szeretem. Minden kint töltött horgászat során Atissal nagyon jó élményünk volt. Legelsőnek Amúrt fogott, majd compót. Egyiket sem fogta azelőtt, így nagy volt az öröm. Idén még nem sikerült kimenni oda horgászni, de biztos nem fog elmaradni. :) Sikerült megint elkanyarodnom a témától :D A lényeg, hogy nemsokára vége a napnak, és kezdetét veszi a rohanás, a vásárlás és a sütés főzés!

Kitartást mindenkinek a nap végéig :)

Kincs a mindennapokban

Csörög az óra, Ő kelt, de közben rányom a szundira. 5 perc múlva csörög...majd 10 perc múlva is...és 30 perc múlva is a telefon. ,,Cica ideje felkelni, 6:21 van"  ezzel a kulcsmondattal kelt fel, majd ölel meg, még szundítva. Beszippantom az illatát egyszer, aztán mégegyszer, érezni akarom, bújok, de készülni kellene, de csak még egyszer... A karjaiban biztonságban érzem magam, nem akarom elengedni, mit meg nem adnék hogy még 5 percig bújjak, érezzem, simogassam, de végül el kell engednem. Ő főzi a kávét, én csinálom a reggelit. A reggelijének minimum szebbnek kell lennie az enyémnél, mert Neki csinálom. ,,Hol a nadrágom?" ,,Hozom, megvan". Együtt leülünk enni, próbálok magamhoz térni és sajnálom hogy kómás vagyok, és csendesebb, hiszen Ő van velem. Nézem, ,,de aranyos így álmosan is". Elmélázott gondolataimban nem figyelek oda a dolgaimra, de ő figyelmeztet. ,,Cica elraktad az ebédet? A Teát, a kulcsot elraktad? Bérlet megvan?" Mint egy gondoskodó anya. Természetesen semmi nincs nálam... Ő segít mindenbe; ugrik, hozza,csomagol és ezért hálás is vagyok nagyon. Tudom hogy sietni kellene már, de mindig visszaakarok menni még egy búcsú puszira. Napközben a gondolataimban van, szinte mindenről eszembe jut vagy egy közös történet, vagy egy poén, vagy egy olyan dolog, ami hozzá kapcsolódik. Csillogó szemekkel mesélek róla, és rajongásig imádom még most is. Alig várom a délutánt, rohanok, abban a tudatban hogy hátha ő is hamarabb fog jönni. Nem eszek amíg nem jön. Várom, többször kimegyek a kapuba, az utcára, hogy jön-e már. MEGJÖN, boldog vagyok, ölelem, puszilom, nem akarom elengedni, újra és újra ölelem. Ő nevet rajtam, de ölel közben és puszil. Ezt a pillanatot szeretem a legjobban. Ezt várom a munkaidő ideje alatt. Együtt bohóckodunk, dolgozunk, filmezünk, agyalunk, filózunk, tornázunk, diétázunk, fürdünk, szókeresőzünk, kalóriát számolunk, világot megváltunk.....Mindent EGYÜTT. Jó szívű, vicces, motiváló, kreatív, szeleburdi, kitartó, és az enyém. ENYÉM. Olykor elgondolkozom, hogy mivel érdemeltem ki egy akkora kincset mint Ő. Belegondolok, mennyire szeretem és olykor még el is érzékenyülök ha olyan pillanatom van. Hangozhat ez nyálasan, érzelgősen, de így van.  Amennyire csak tudom, óvom, imádom, próbálok a kedvében járni, beszippantani mindent ami ő, és élvezni a kincset, ami minden nap körbe vesz, és amitől én is gazdagnak érzem magam. Ezt jelenti nekem Ő :)

Ínyenc kávézók

A kávé eredetének legendája egy ifjú pásztorról (Kaldiról) szól. Kaldi az antik Arábiában élt, gyakran vitte kecskéit a közeli hegyi legelőre, egy kolostor szomszédságába. Kecskéi, mikor lelegelték egy különleges, ismeretlen bokor piros bogyóit, azok nyugtalanná váltak. Mivel azt gondolta, hogy mindez az ördög műve, Kaldi összeszedte a titokzatos bokor gyümölcseit, és elvitte azokat a kolostorba megmutatni a papoknak. A szerzetesek egyönmtetűen megegyeztek abban, hogy valóban az ördög művéről van szó, azonnal elégették a megrontó hatású hegyi cserje leveleit és bogyóit. De a bogyók olyan isteni aromát árasztottak magukból égés közben, hogy a szerzetesek kíváncsiságukban összegyűjtötték az elégett bogyókból megmaradt port, és főzetet készítettek belőle. A főzetből egy nagyon sötét színű, illatos, sűrű italt nyertek. Egyre növekvő kíváncsisággal nagyokat kortyolgattak belőle. Legnagyobb meglepetésükre úgy felélénkültek, hogy az esti rituális imádkozások során mindig is érzett szokásos fáradtságuk és álmosságuk hirtelen elillant. Hamar rájöttek, hogy ezekkel a bogyókkal, megpörkölve őket, el lehet űzni az álmosságot.  Így lett ebből a "pokoli sötét" italból az Ég ajándéka, mellyel emberek milliói kezdik a reggelt. 

Ki így, ki úgy készíti, számos márka és fajta létezik már, a saját technikánkról fogok ejteni néhány szót a mai bejegyzésben. Személy szerint régebben azért kezdtem el kávét inni, mert alacsony volt a vérnyomásom, és rend szerint rosszul voltam a tömegközlekedési eszközökön emiatt. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer kávézni fogok, hogy élvezni fogom a kávé ízét, megpróbálom kitalálni hogy milyen jellegű ízek vehetőek ki belőle és, hogy ebben partnerem lesz Atis.

Egy kis idő elteltével azt vettem észre, hogy már mindketten kávézunk. Mivel ez egy új dolog volt előttünk, elkezdtünk utána nézni a kávéknak, kávéfőzőknek, technikáknak. Picim talált egy olyan kotyogós kávéfőzőt, ami eszpresszóhoz hasonló kávét főz. Ez a kávéfőző a Bialetti Brikka névre hallgat, karácsonyra pedig meg is kapta tőlem. Nem bántuk meg a választást, mert isteni kávét főz. A nagy kávéfőző vásárlás után beszereztünk Tokióból egy kézi kávédarálót, aminek az ára postaköltséggel együtt fele annyiba került mintha itthon vettük volna meg.

A kávédarálónk:

http://www.kavebolt.net/images/stories/virtuemart/product/Hario_Mini_Mill__533e7f997b346.jpg

Ha már a legfőbb kellékek megvoltak, végül már csak különleges és minőségi kávéra kellett rátalálni. Néztük a különböző fórumokat, ajánlásokat és rátaláltunk egy Magyarországi kávémanufaktúrára, ahonnan különlegesebbnél különlegesebb kávékat lehet rendelni.  Számos helyről a világból hoznak kávébabokat a manufaktúrába, és ha rendel az ember kávét tőlük, akkor frissen pörkölik, csomagolják és postázzák azt. Azt is meglehet adni, hogy szemesen, vagy milyen kávéfőzőhöz készítsék el a megrendelt kávét, valamint a kiszerelést is ki lehet választani. Általában maximum fél kg-os kiszerelést szoktunk választani, mert így nem illan el a kávé aromája idő előtt. Ittunk már Szent Ilona-szigetéről származó kávét (ezen az Óceán közepén levő kis szigetre száműzték Napóleont másodjára), de mégis a kedvencünk a ,,VELENCEI GONDOLÁSOK KEDVENCE" fantázia nevű kávé, melyet ha ízlelgetünk kiérezzük a csokoládé, vagy kakaó ízét. Közepesen sötét pörkölésű kávé, amely  arabica és robusta keverék. Én jobban szeretem a 100% arabica kávét, mint amit robustával kevernek, de ez a kávé nagyon finom és ár érték arányban nagyon kedvező áron lehet hozzájutni (2900 Ft/kg) a webshopon, míg például a Szent Ilona szigetéről származó kávénak a kilós ára akciósan 9600 ft (28.000 Ft-ról). A kávénak két faja létezik, az arabica és a roubusta. Mindkét fajnak más más a környezeti igénye. Míg az Arabika 900 méter felett érzi jól magát, és inkább trópusi környezetben fejlődik legjobban, a robusta pont az ellentéte, 900 méter alatt terem, nagy páratartalmú és trópusi síkságon. Egy búnusz érdekesség a robusta kávéról, hogy az instant kávéfajták általában robustából készülnek. Az ízesített kávékat nem létesítem előnyben több okból is, egyrészt a  darálóból kábé 3-4 alkalommal kell nem ízesített kávét darálni, mire az aromája elillan, másrészt egyszerűen nem ízlenek. A kávénak pont a kávé ízét szeretem.

Összeségében nagyon tömören ennyit a kávézásunkról, és mivel eljutottam a végére ennek a bejegyzésnek, koronázzuk meg egy finom reggelivel és a kávéval.

Mai reggelink:

fél darab 3,8 dkg barna, teljeskirölésű  magos buci(115 kcal)

2,5 gramm póréhagymás vajkrém (64 kcal)

fodros saláta a kertből (3 kcal)

1,8 dkg csirkemell sonka (17 kcal)

fél darab főtt M-es tojás (45 kcal)

fél szelet lapka sajt (28 kcal)

2 dl hideg zöld tea citrommal (6 kcal)

Egy adag Kapucziner:Velencei gondolások kedvence kávé, tejszínhabbal és egy kiskanál barna cukorral (55 kcal)

Összeségében a reggelink:  330 kcal

Ez soknak tűnhet, de mivel csak levest hoztam ebédre, így tartalmasabb reggelit próbáltam elkészíteni.

Most már indulhat a nap, szép napot kívánok mindenkinek :)

,,Seregélyek" az utcánkban és a kert

Mérlegeléssel indult a nap, örömmel vettem észre, hogy a bűvös minusz 3 kg-t átléptem, így boldogsággal indult a nap. Tegnap nem gondoltam volna, hogy minuszos leszek, sikerült nassolni a délután folyamán fapakolás és kertészkedés közben. Innen egy kis eper, onnan egy kis meggy, végül a főseregély (én) megpillantottam hogy van érett cseresznye is már. Azonnal megkellett kóstolni, nem volt mese. Atiskám meg bőszen íratta is velem az egy szem eprem, a 4 szem cseresznyém és a 4 szem meggyem a kalóriabázisra, és még azt a 1/4-ed harapásnyi süteményt is amit sikerült elkapnom az ő szelet sütijéből. Igazából teljesen jogos, hogy ezeket is bele kell írni, de miután tegnap bevágtam két fasírtot és megláttam, hogy mennyi kalóriát tartalmaz EGY, nem hogy KETTŐ, hát lesokkolt és már azt a kis nassot sem akartam beírni. Reménykedtem benne, hogy mozogtam a kertben annyit, hogy elég lesz a többlet lemozgására. Végül nem volt gond a program szerint, de mégis félve álltam rá reggel a mérlegre. Szerencsére minuszos voltam, így megnyugodtam. Tegnapi nap folyamán a fasírt előtt is hátast dobtam majdnem. Munkatársamnak névnapja volt, és hozott be fornettis sajtos pogácsát. Mivel becsületes vagyok és leszek és beírtam azt is...hát ma reggelig nem hittem el, hogy három szem sajtos pogácsában 255 kalória van (egyharmada a bevihető mennyiségnek), de mivel a fornettinek a weboldalán is ott volt a kalória érték, rá kellett jönnöm, hogy nem csak a csokikat fogom mellőzni, hanem a fornettis pogácsát is...

Na de legalább a meggy, cseresznye nincs tiltó listán, így majd csipegetek kertészkedés közben, ha a seregély vadász kismackó nem figyel :-P
Ma remélem sikerül befejezni a kertet, annyi dolog van az esős idő után... hát ennyi gazt én még nem láttam ami a gyönyörűen karbantartott kis kertemben most előbukkant.... Viszont gyönyörűek a növényem. A fodros tépősaláta kézilabda méretű, a karalábnak és a zellernek is jó nagy gumója van már, a paradicsom palántákon szinte mindegyiken már termés van,a megmaradt retek amiből lesz is valami az is szépen növekszik, és a paprika is virágzik már. A szedren ezernyi virág, a málna csordultig terméssel, összességében minden tényleg szép, de akkor lesz az igazi, ha az összes gaz kitakarodik a földből. Egy pár kép:

Tikka masala

Picit hosszabb bejegyzés lesz a mai, mivel az egész hétvégét összegzem.

Pénteken végre hazajutottunk Szentesre, szerencsére hamarabb el lettünk engedve az iskolából, így szárnyaltam 14 órakor már haza felé. Nagyon ritka az ilyen, így külön örültem is neki. Amíg eljutottunk Szentesig, iszonyat nagy forgalomba mentünk végig, de aztán annyira jó volt végre otthon :) Sétáltunk két órát vacsi után; kisétáltunk a Tiszára meg vissza, szombaton pedig végre megfőzhettük a Tikka masalát Mackómmal.

Isteni finomra sikerült, mindenkinek csak ajánlani tudom!!!

 

A Tikka masala receptje

Hozzávalók:

• 1 nagy fej vöröshagyma
• 1 cm friss gyömbér
• 3 gerezd fokhagyma
• olaj
  
• 1 evőkanál barna cukor
• 2 teáskanál garam masala fűszerkeverék (Teaházban vásároltuk Szentesen, ára 320 Ft volt)
  
• 4 db paradicsom, kockákra vágva
• 1 kisüveg sűrített paradicsom
• 50 dkg csirkemell
• curry por, de ha nincs a kurkuma is megfelelő
• 6 vőkanál natúr joghurt
• friss koriander ízlés szerint
• kurkuma
• chili
• só, bors

A hagymát, fokhagymát felaprítjuk, a gyömbért, csilit (én port használtam) hozzáadtam, ezután olajon pár percig pirítjuk. Hozzáadjuk a barna cukrot és a garam masala-t, a chiliport, kurkumát. 1-2 percig együtt sütjük, ha szükséges akkor egy nagyon kicsi vizet önthetünk hozzá. Ezután jönnek bele a paradicsomok felaprítva és a paradicsom sűrítmény. Egy kis olajon külön megpirítjuk a felkockázott csirkét, sózzuk borsozzuk, és hozzáadjuk a szószhoz. Végül belekavarjuk a joghurtot és ízlés szerint a koriandert, valamint ha szükséges, utófűszerezzük. Párolt rizzsel isteni finom.

Nagyon gyors, nagyon egyszerű elkészíteni, gyakorlatilag a rizst tovább tartott megfőzni, mint magát a Tikka masala-t elkészíteni.

A különleges finom ebéd után pedig a program egy 30,8 km-es bicajtúra volt. Átbicajoztunk Anyuval és Picimmel a Körösre, majd Csongrád belvárosában bolyongtunk; szétnéztünk bicóval, fagyiztunk egyet, bohóckodtunk a Polgármesteri hivatal előtti szökőkútnál, és vissza indultunk Szentesre. Anyára különösen büszkék voltunk, hogy megcsinálta a távot velünk! Miután haza értünk, a Ligetnél megálltunk, hogy Picivel fussunk egy kört a gumipályán levezetésként.  Felemelő érzés volt, de miután haza értünk, kidőlt mindenki. Viszont iszonyatosan jól esett mindenkinek a mozgás :)

A Vasárnap sem maradt el sport nélkül, Picivel sikerült elmenni squasholni, tehát összességében nagyon ,,termékenynek" voltunk nevezhetőek mozgás téren. Ennek köszönhetően történt biztos az is, hogy első alkalommal nem híztunk amikor Szentesen voltunk :D Pedig nem vontunk meg finomságokat magunktól. Pénteken és szombaton is fagyiztunk, vasárnap pedig epres-meggyes pohárkrémet csináltunk.

Epret felkockázam a kis tálkába, rá csináltunk egy mascarpone krémet  (a mascarponét kikavartam vaníliás cukorral, citromhéjjal, citrémlével, barna cukorral, fahéjjal és egy nagy poharas görögjoghurttal) a tetejére teljeskiörlésű Győri édes kekszet zúztam, majd díszítettem eperrel, és meggyel. Ez lightosabb verziója volt a múltkori epres pohárkrémemnek. Pont megfelelő volt az adag is. 

A délután folyamán vissza kellett jönni Szegedre, ahol nem lett vége a napnak, ugyanis egy 5 perc otthon töltött idő után kimentünk horgászni a Sárgás nevezetű Tiszai holtágra. Fogtunk egy pár darab kárászt amit vissza is engedtünk mivel nem fogtunk annyit, hogy haza is vigyük, na meg nem volt kedvem pucolgatni :) . Úgy ennék már egy kis sült halat, pontosabban roston sült grillezett halat. Ha minden jól megy, ezen a héten Pici kiváltja a normál Tiszára is az engedélyét és mehetünk horgászni. Hátha aztán megvalósításra kerül az ínyenc, egészséges hal vacsora. ;) Szuper hétvégén vagyunk túl ismét, ezen a hétvégén itthon maradunk, de már látom hogy a jövőhét sem lesz esemény nélküli, de arról majd még a későbbiekben szó lesz :)