Órára beosztva :)

A hétvégénket a legjobban az jellemezte, hogy szinte órára be voltunk osztva, és rendkívül színes és élmény dús volt.

Pénteken nem sokkal 14 után beültünk Picimmel és a kollégáival egy kávéra a suli melletti cukrászdába, majd miután beszélgettünk egy keveset és megittuk a kávét, tekertünk Picimmel haza, és már indultunk is Szentesre. Persze ez nem ment ennyire gyorsan, 5 óra előtt sikerült csak elindulnunk. :) Leraktuk gyorsan az autót otthon, megszeretgettük Beni kutyát, és lesétáltunk keresztanyumékhoz, ahol szalonnát sütöttünk, valamint, ahol ehettünk meggyes gombócot is, amiben a nem létező túró ízét is sikerült kiéreznem. :D Na de a szalonna... ;) napok óta enni szerettem volna már (finom mangalica szalonnát). Azóta nem ettem, ahogy Picim Amerikában volt. Iszonyatosan finom volt minden, jól éreztük nagyon magunkat, egy csomót nevettünk, kb. fél 10 után el is indultunk haza. 

Szombaton már hajnalban keltettem a  bandát, mert mentünk Derekegyházára, ahol a hétvégén palacsinta fesztivál volt. Keresztanyum is sütötte a palacsintákat pár óvónő kolléganőjével együtt, így kötelességünknek tekintettük, hogy megnézzük őt/őket, valamint hogy kóstoljunk. Első programunk mégis az volt, hogy ettünk egy lángost a palacsintázás előtt. Óh isteni volt, a kedvenc a fokhagymás tejfölös, így most is ezt kértünk. Hárman ettük meg a lángost, tehát túlzásba nem mentünk a reggelivel, elvégre is palacsintázni indultunk... :) Végül megérkeztünk, keresztanyu pedig bőszen sütögette már a palacsintákat.

Ami újdonság volt, hogy kóstolhattunk kökény lekváros palacsintát. Ez számomra új volt, mert nem tudtam, hogy milyen íze van, de nem volt rossz. A második palacsinta pedig meggyes-málnás lekváros palacsinta volt, amely Icu óvónéni keze munkáját dicsérte. Nagyon finom lekvárt főzött, nagyon feldobta a palacsintát.

 

A kóstoló után szét néztünk, és lassan mentünk is, mert egy nagyon jó és régi barátommal sikerült találkozni; Gézával, aki éppen most jött haza Hollandiából. A Színes cukinál találkoztunk (hol máshol ;) ), és sikerült eltölteni egy pár órát és beszélgetni (persze a Kirs torta nem maradhatott el). Nem volt egyáltalán olyan érzésem, hogy ilyen régen nem találkoztunk már, jó volt nagyon látni.

Déltuán a pihenésé volt a főszerep, elmentünk horgászni a Tiszára, ahol mackómnak sikerült fogni egy harcsát, meg egy pár keszeget. Minden hal vissza került a vízbe, egyet se vittünk haza. Estig kint voltunk a levegőn, olyan szuper volt, anyuci is jött velünk  és nem maradt otthon.

 A kis baby harcsa (35 cm-es volt):

Vasárnap pedig jött nagyobb is, pedig keszegezni ment le Pici, nem harcsázni... :) A legnagyobb 45 cm volt.

Reméljük látjuk még őket, és ha eljön az a pillanat legalább egy méterrel lesznek nagyobbak :)

Vasárnap hajnalban Életem kiment horgászni, mi pedig a piacra. Rengeteg mindent vettem, de a legbüszkébb mégis a 3 konyhakerti növényemre vagyok. Sikerült venni Kakukkfüvet, borsikafüvet és oregánót. Annyit költöttem erre a három növényre, mint általában egyre. 450 ft volt a három fűszernövény, tehát jól jártam. Elég sok minden van már otthon; Rozmaring, kakukkfű, borsikafű, oregánó, snidling, citromfű, menta, szárzeller, petrezselyem. Ma veszek még bazsalikomot, és már tényleg csak egy két dolog kell majd. Tehát piacoltunk anyuval, iszonyat jó volt, vettünk a balkonládámba virágot is, majd siettünk haza és elkezdtünk főzni. Sült csirkecombot csináltunk krumplipürével, valamint sütöttem süteményt, amiről holnap fog bejegyzés születni. Egy áfonyás, ribizlis finomságról lesz szó.

Elöljáróban egy kép a sütimről:

 Mi sem bizonyítja, hogy finomra sikerült a sütemény, mint, hogy 3 órával a sülése után, már nem volt semmi a sütő táljában, csak két szem áfonya.

Az ebéd után dolgoskodtunk a kertben, segítettünk anyucinak levágni a sövényt, a füvet, összesöpörni az udvart, majd pakoltunk és jöttünk haza Szegedre, fél 8-ra értünk haza. Itthon is volt mit csinálni, elültettem a virágaimat, amit vettem a piacon (gyönyörű lett a balkonládám, majd csinálok képet róla) valamint belocsoltuk. Este 10 óra volt, hogy ágyba zuhantunk. Ez történt velünk a hétvégén, ami szuper volt, mint mindig, és amely sokkal hamarabb eltelt, mint általában :)

Kellemes hét kezdést kívánok mindenkinek, holnap jövök a süti recepttel :)

Kézügyesség hiányában, de teli ötlettel ;)

Azon emberek közé tartozom, akiknek rengeteg ötlete/kreatív ötlete van, talán még azt is megkockáztatnám, hogy valamelyest rendelkezek szép érzékkel is, de megalkotni a dolgokat már nem nagyon tudom. Nincs kézügyességem, ha meg is csinálok valamit, akkor elsőre őrült kókány módjára. Ahol dolgozom (Mérey u.) van egy duris. Nem vagyok nagy duriba járós sem, így félve mentem be elsőre (feszélyezve érzem magam). Annak ellenére, hogy nem járok ilyen helyre, 428 ft-ért teljesen új szoknyát dúrtam már az első nap. Mivel annyira tiszta, annyira jó minőségű és ÚJ ruhák vannak a boltban, azt vettem észre, hogy 4. alkalommal kerestem fel az üzletet már. Akkora a forgalom ott, hogy mindennap érkezik új árúkészlet. Igazából céltalanul megyek be mindig. Azonban két napja találtam egy felsőt. Egy piros alapon fehér pöttyöset. Nem lett volna jó rám, viszont szemeztem folyamat a felsővel. Csak csak visszamentem és megnéztem. Végül rávágtam a mérlegre a pulton. 80 Ft, KELL. Már akkor elképzeltem, hogy én ebből varrni fogok! Nem varrtam 10 évig, de majd most! Szerintem ilyen büszke nem voltam még magamra hogy ezt eldöntöttem :D Kb. úgy mentem ki a durisból, hogy én most megváltottam a világot! Irány haza VARRNI!

Pici túlórázott. Mire haza tekertem, el is felejtettem a felsőt…a varrást meg főleg. Amikor kiakartam rakni az edényemet, amibe az ebédet hoztam, akkor szembesültem azzal, hogy rám itt még nagy feladatok várnak. Neki is láttam egy hajpánt elkészítéséhez. Kértem Gizike nénitől cérnát, tűt, elővettem az ollót, és elkezdtem valamit…khöm... alkotni. Borzalmas volt az első próbálkozásom!!! Összeakadt, csomó lett a cérnán, nem fűződött át… gubanc ÁÁÁ bontsuk le (annyira hivatalosan hangzott)…. de hogyan kell... nem látok cérnát ... Ennyire béna lennék? Persze... már magamon nevettem… Második alkalommal már eléggé csinosra sikerült volna….VOLNA… de túl nagy lett a fejemre a pánt….végül megcsináltam harmadjára is. Ekkor már jó volt a mérete is, azonban  nem jól varrtam össze, de ez már annyira nem érdekelt, jó volt az úgy (ismerős ez az érzés másnak is?). Nem látszik semmi, hacsak nem nézi alulról valaki a tarkómat, tehát sikernek könyveltem el. Ez persze nem tükrözi azt a precizitást, ami egyébként jellemez a munkám során. Negyedjére teljesen jó  lett volna, úgy gondolom, vagy csak ezzel nyugtatom magam? Lehet.  Nekem ez a kedvencem, szerintem annyira retro, és annyira menő. Mivel nem volt piros kiegészítőm a fülesen kívül, nagyon jól jött.Tegnap már fel is vettem. 

Nagy volt a lendületem, Mackóm még mindig túlórázott… Kihasználok minden pillanatot amíg nincs itthon, csinálok egy másikat, gondoltam. Volt egy rossz trikóm, szétnyírtam hüvelykujj széles csíkokra. Amennyire csak lehetett kinyújtottam. húztam, tartottam, félbevágtam, és csomóztam. A technikáról van egy videó is, ami csak elsőre bonyolult, érdemes kipróbálni. Ha lépésről lépésre megcsinálja valaki, második alkalommal már jól fog menni. Azért mondom ezt, mert annyira belelkesültem hoyg sikerült elsőre, hogy egyből egy karkötőt is csináltam a pánt mellé.

Sajnos nem sok minden látszik belőle, de a karkötő fonata látszik, ugyanolyan a hajpánt is, valamint lentebb linkelek egy videót,. ott is meglehet nézni, hogy hogyan nézne ki.

Íme a videó (mivel idegelt a csaj hangja, így hang nélkül néztem meg):

https://www.youtube.com/watch?v=PJgHhHNr_r0&list=LLnA1XaYMJYT7gCjAb6roBhQ&index=1

Egy jó tanács: Ne próbáljuk hirtelen meghúzni a  szálakat, mert akkor az egész egy nagy kemény csomó lesz, csak finoman próbáljuk a szálakat húzgálni, mindig csak kicsit húzzunk rajta!

A videón  a csaj az anyagot ragasztja, én viszont nem ragasztottam, mert félnék attól, hogy egyszer csak megyek az utcán és szétesik a  fejemen, mert elereszti a ragasztó. Én összevarrtam. Mindig a két egymással szembelevő szálat varrtam a karkötőnél is és a hajpántnál is. Azt hittem kevesebb időt fog igénybe venni mire elkészülök, de bevallom, hogy két Szomszédok részt átvarrogattam, mire minden jó méretű lett és szép. Csöndben voltam (szokatlan módon), közben Mackóm is megérkezett. Ezt a  hajpántot könnyebben készítettem el, mint az elsőt, pedig ez nehezebb meg munkásabb volt.

Sima fonással is készítettem egy hajpántot: 

Bónusz ötlet:

Rengeteg kiegészítőm van (fülbevaló, nyaklánc, karkötő, gyűrű). Jobban oda kellene rájuk figyelni, erre akkor jöttem rá, amikor készültem múlt héten munkatársam esküvőjére, és lerántottam a  fülbevaló tartó dobozkámat, amiből kigurultak a fülbevalóim... Kerestem ész nélkül mindegyiknek a párját, mert többnyire kicsi füleseim vannak, és persze mindegyik az ellenkező irányba gurult mint a másik... Egy éve Picitől elkoboztam a bőrpénztárcájának a dobozát, ebbe tároltam a kincseket. Végül kinőttem a dobozt. Majd két dobozt. ;) Muszáj voltam most már kezdeni valamit. 

Történetesen egész héten osztogattak nálunk Coca-colát ingyen a városban. Az üveget elsőre azért hoztam el, hogy jó lesz homok tartó üvegnek, aminek a tetejét benyomom egy parafadugóval. (homok gyűjtő vagyok, de erről egy másik bejegyzésben). Amikor már két üvegem is volt, jött egy ötlet, hogy mi lenne, ha az üvegre ráhúznám a karkötőket. Tegnap Mackóm is velem kólázott, így lett annyi üvegem, hogy megvalósítsam az ötletet. Ez lett belőle:

A másikra lehet, hogy majd a hajgumijaim húzgálom, fixálásnak pedig (hogy ne fújja le a szél a párkányról) lehet rakok bele homokot. Hely takarékos is, minden egy helyen van, és szerintem rosszul sem néz ki. A következő projektem egy parafa dugókból összeállított hirdető táblácska lesz, vagy fülbevalótartó. Úgyis beszámolok róla.

Ha kedvet hoztam valakinek az alkotáshoz, sok sikert kívánok és rengeteg örömet hozzá :)

Kellemes hétvégét mindenkinek, hétfőn jövök legközelebb :)

Ma irány SZENTES :)