Őrült egy iskolakezdés :)

Aki az oktatás területén dolgozik, biztos nagyon tisztában van azzal a dologgal, hogy az év végi őrületnél egy rosszabb időszak van: az év kezdés. 

Ezernyi nyilatkozatot kell legyártani, fénymásolni, kiszámolni, kiosztani dolgokat, visszakönyörögni dolgokat, behajtani, okoskodni, és kezdeni mindent elölről.  Minden azonnal kell, és minden szinte úgy tűnik, hogy soha nem lesz készen. Egy időben ilyenkor három dolgot csinálni nem nehéz. Beiratkozó van, fénymásolni kell közben, dokumentumot kiadni...sima ügy, azonban: Délre már a ,,kérhetek egy tollat" kérdésre a válasz is nehezen megy. Csak reménykedni tudok abban, hogy nem csak én egyedül élem át ezeket a ,,problémákat" ebben az időszakban. Úgy látszik  hogy nem csak nálam van ilyen dömping, mert más területen is hallom ezt az őrült ziziskedést, és hogy mindenki legalább egy héttel akar öregebb lenni. Így siettetjük az időt... Lehet hülyének fogok sok ember szemében tűnni, de nem csak azért várom, hogy egy pár nappal később legyen, hogy ez az őrült időszak lezáruljon, hanem mert kedden már kipihent élménnyel teli gyerekek fognak a folyosón jönni, menni, nyüzsögni, csacsogni, tanárok idegeire menni :) Nem, a mi gyerekeink nem ilyen bosszantóak, hogy bárki agyára is mennének :) . Egyre több ember jön vissza a szabadságról a  városban is, egyre több az idegösszeroppant sofőr, akik úgy gondolják, hogy a Hungaroringen vannak,  és érezhetően nagyobb a forgalom és a feszültség is. Jó, hogy a biciklimnek van helye MÉG a biciklitárolóban. Délutánra persze úgy kell kiimádkozni egy szép kis varázsigével vagy éppen  egy cifrával a helyéről... Na, de ez egy ilyen időszak, én nem sürgetem, mindennek meg van a maga szép oldala, ez esetben feltöltődést jelenthet az, hogy a rég látott kollégákkal tudunk az összeomlás közben, alatt, előtt beszélni, élményeket megosztani. Jó Őket látni, hiányoztak már. Jó, hogy nem csak egyedül vagyok, hallom a hangjukat, a nevetésüket. A régiekre is sokat gondolok(BBT-re, Erikára,Évire,Mariannra...mindenkire...), hogy velük mi lehet, hoyg ott is van-e nyüzsi. Ezek az apró dolgok azért enyhíteni tudják azt az érzést, amikor már szinte pattan az a bizonyos húr.

Egy biztos, fáradtabb vagyok most, mint év végén, lehet ezért is alszom el már 9 után. Nemsokára itt a hétvége, utána pedig nem sokkal az őszi szünet, ami EXTRA HOSSZÚ LESZ, már nagyon várom :)

Addig is rengeteg dolgom lesz, még munkán kívül is: ma el kell mennem Géza barátomnak venni Borulós füzetet és azt kipostázni Hollandiába.  Megiszunk valami finomat ;) Mackóm munkatársával a Ligetben, Mackó beigért egy kis fagyit is Bányaiék cukrászdájában, ha jól emlékszem ha nem, akkor is úgy lesz (hihi), otthon pedig végre bevágódhatunk a kedvenc kanapénkra összebújósan Agymenőket nézni. Valamiért ez a sorozat kikapcsol, és az a vicces, hogy kezdünk mi is hasonló poénokat elsütni egymásnak, meg megmagyarázni dolgokat akár csak a sorozatban. Addig persze még nem jutottam el, hogy Mackót úgy ébresszem, hogy kopogok az ajtón és mondogatom a nevét...NAGYON sokszor...bár meg is lettem fenyegetve hogy meg ne próbáljam :D Sivárnak tűnhet ez az időszak itt a blogon, hogy alig van személyes bejegyzés, meg hogy nem rezgek olyan intenzitással mint általában, de amint lemegy az őrült iskolakezdés, újra minden vissza áll a normál kerékvágásba. Holnap megyünk Szentesre, alapból az egy nagy feltöltődés lesz, de erről és a hétvégi tervekről, majd holnap írok.

Szép napot mindenkinek, aki az oktatásban dolgozik, annak pedig kitartás, egy kicsivel több mint 10 hónap van hátra  :-* :)

Kreatív sütés-főzés

Biztos nem csak ránk jellemző az, hogy főzünk valamit, és utána egy kis tállal vagy naggyal, kimarad valamilyen étel. A legtöbb helyzetben próbálunk kreatívak lenni Mackómmal és valami mást készíteni a következő napon a maradékból. Így volt ez most is. Bolognai szószt készítettünk, és egy kimaradt egy ,,menzás tálnyi" adag. Nem szeretek pocsékolni, így kitaláltuk Makkal, hogy bolognai-s háromszöget készítünk.  Bevallom őszintén, tényleg nem lehet csak úgy abbahagyni. Nagyon finom, nagyon laktatós, ez a háromszög bárhova bármilyen alkalomkor nagyon jó ötletnek bizonyul. Másnap is még ugyanolyan puha, de garantálom, hogy ha valaki megsüti nem nagyon marad másnapra. Mi mindig két félét sütünk ebből a háromszögből. Az egyik az alaprecept (amit le is írok), a másik félébe pedig a megmaradt bolognai szószt rakjuk töltelékként. 

Az eredeti recept:

Sonkás, kukoricás, szezámos háromszög

Hozzávalók:

A tésztához

1 csomag élesztő

5 dl tej 

1 evőkanál cukor

80 dkg liszt

1 csapott evőkanál só 

2 dl étolaj

A töltelékhez

7 evőkanál tejföl

2 gerezd fokhagyma 

2 db lilahagyma apró kockára vágva

30 dkg sonka

1 db konzerv kukorica

30 dkg sajt

A tetejére

2 evőkanál tejföl

1 db tojássárgája

1 csapott evőkanál szezámmag

1-1,5 dl tejjel és a cukorral felfuttatjuk az élesztőt, majd egy tálban összekeverjük a tészta hozzávalóival, a maradék langyos tejjel bedagasszuk. Két felé szedjük a tésztát, majd konyharuhával letakarva meleg helyen a duplájára kelesztjük. Kinyújtjuk a tésztát, ezután a tejfölt összekeverjük a fokhagymanyomón áttört fokhagyma gerezdekkel. megkenjük a tésztát ezzel a tejfölös keverékével, majd ráhalmozzuk az apróra vágott sonkát, hagymát, kukoricát és a reszelt sajtot.

Feltekerjük, éles késsel háromszögekre vágjuk.(Lehet szélesebbre is vágni, mint a képen)

Megkenjük a tetejét az összekevert tejföl és tojássárgája keverékével. Úgy az igazi, ha a sima verziónak a tetejére szezámmagot szórunk, a bolognai-s változatnál, pedig ha sajt kerül a tetejére. Sütőpapírral kibéleljük a tepsit, rátesszük a háromszögeket és 180 C^o fokra előmelegített sütőben kb.15-20 percig sütjük (amíg szépen meg nem pirulnak).

 A bolognais változatnál pedig nagyon egyszerűen csak a szószt és a sajtot tesszük a tésztára, egyébként minden eljárás ugyanaz, mint az eredeti receptnél.

Nos, ha úgy nézzük máris tettünk azért, hogy változatos legyen az étrendünk úgy, hogy nem dobtunk ki semmilyen ételt, és Mackó is nagyon jól járt, mert imádja a süteményeket. Ha ajánlanom kéne valami süteményt, amit mindenkinek el kellene készíteni legalább egyszer az életben, az egyik biztosan ez lenne, mert könnyű elkészíteni, finom és különleges.

Remélem tudtam adni egy jó tippet. :)

 Szép napot mindenkinek!

Fenséges Brownie Amerikából

Két dolog nagyon tud jellemezni, az hogy nem tudok titkot tartani (komoly dolgok kivételével) és nem tudok füllenteni. Egyből látszik rajtam, nem tehetek róla. Vasárnap kibontakoztam a konyhában, főztem borsólevest a saját zöldségeimből, hekk törzset rántottam ki szezámmagos bundában, krumplipürét csináltunk és gyümölcssalátát. Fú az ebéd után komolyan csak arra vágytam, hogy elnyúlhassak, és egy kicsit vegetáljak Makk mellkasán.

Vasárnap végre sikerült kijutnia horgászni. Sajnáltam már, hogy egy hete otthon van szabadságon és nem jutott ki az eső miatt, de TEGNAP. Szó esett arról, hogy az egyik kedves munkatársam születésnapja alkalmából sütnöm kellene, valami gyümölcsösre gondoltam, de nem tudtam ellenállni Mackó kérésének, hogy Brownie-t süssek. Elment horgászni, én pedig egyből hozzá is láttam. Rendkívül finom receptem volt/van, az egyik rokonom hozta egyenesen Amerikából. Elkészítettem, és haza jött Mackó :) Újságolta, hogy mennyi halat fogott, és szerencsére mindet visszadobálta. Kérdezte rögtön a beszámoló után, hogy hol a süti… nem csináltam? Én nem szóltam semmit, de úgy csináltam, mintha nyüglődnék… elszomorodott, láttam rajta, kis falatom (olyan gonosznak éreztem magam) :) Kérdeztem tőle, hogy segít-e nekem kivenni a vacsorához valókat a hűtőből (ott volt a süti). Készségesen segített nekem, kinyitotta a hűtőt, én majd elnevettem magam, de tudtam magam türtőztetni. Fél perc után látta meg a süteményt, pedig szem magasságban volt… :D De azt az örömöt, amit levágott… :) Vacsora után ezt hallgattam tőle is meg anyósomtól is hogy milyen finom… :) remélem munkatársamnak is ízleni fog, az biztos, hogy megörült neki.

Na de jöjjön a recept :)

Hozzávalók:

* 20 dkg cukor

* 25 dkg liszt

* 1 evőkanál szódabikarbóna

* 22 dkg margarin

* 4 evőkanál kakaó

* 2 dl víz

* 1 nagy evőkanál natúr joghurt

* 2 egész tojás

* 1 csomag vaníliáscukor  

A tetejére:

·       12 dkg margarin

·       4 evőkanál kakaó

·       6 evőkanál joghurt

·       1 bögre porcukor

·       1 csomag vaníliás cukor

·       1 bögre durvára vágott dió

A vízben felforraljuk a vajat és a kakaót, majd lehúzzuk a tűzről. Ezután összekeverjük a lisztet a cukrot a szódabikarbónával, majd tovább keverjük a többi hozzávalóval. Kivajazzuk a tepsit, majd a tésztát a tepsibe öntjük, előmelegített sütőben 200 C^o –on, (légkeveréses sütőben 180 C^o) kb. 20 percig sütjük. A tetejére a dió kivételével megmelegítjük a hozzávalókat, amikor a cukor felolvadt, belekeverjük a diót is, és a kihűlt tészta tetején egyenletesen elosztjuk. Miután kihűlt, lehet szeletelni.

Ez volt a nagy sütés,amiből mára már csak egyvékony kis csík maradt. Ha több idő lett volna reggel, és nem aludtunk volna el, biztos lehet benne midnenki, hogy Mackó bereggelizte volna már :)

Próbálom mostmár aktivizálni magam a blogon, de tegnap is 9 után estünk fel a szobába.

Szép napot mindenkinek!

Bolondos reggel és a grillezett szűzérme

Hihetetlen egy nap után vagyunk túl. Mackó megígérte, hogy ágyba kapom a kávét… Na most én kelek hamarabb MINDIG… és amit egy egykének megígérnek, az SZENT és SÉRTHETETLEN. Ma sem történt máshogy a dolog, én keltem fel hamarabb…másfél kínszenvedéssel teli óra után  bemerészkedtem Mackómhoz, és utalásokat tettem felé, hogy most már eljött az én időm, Ő mehet a konyhába, és főzheti a kávét, én pedig alvást színlelek, csak a hatás kedvéért. fél óra aranyos keltegetés után semmi érdemleges reakció, így hát drasztikus lépésre kellett elszánnom magam. Mackónak csak a kezdő lökés hiányzott ahhoz, hogy elinduljon a konyha felé, legalábbis úgy gondoltam… nos összegyűjtöttem minden maradék chi-met és egy hatásos mozdulattal legurítottam az ágyról. Fú, de gonosznak tűnök így belegondolva… :D Megígérte, muszáj volt megtennem, már csak a mihez tartás végett is. :D Nos úgy gondoltam, hogy ez elegendő lesz arra, hogy idővel megérezzem a kávé mámorítóan íncsiklandó illatát, de pórul jártam…. ugyanis a takarót magára terítette, és mint egy kis báb, feküdt tovább a földön… Erre megszántam és a lépcső felé vettem az irányt, a lépcső közepén meg UTOLÉRT (?) hogy Ő főz kávét… Ő is főzte, de mivel nem kaptam ágyba, így érvénytelen (muhahahaha) holnap majd emlékeztetem rá, most még hagyom a mámorban úszni :)

Az írással kicsit megcsúsztam, ugyanis rátaláltunk egy nagyon szuper sorozatra, a ,,The big bang theory”-ra  magyarra ,,fordítva” Agymenők-re. Olyan szinten befüggtünk rá, hogy egy hét alatt a harmadik évadnál tartunk, és tényleg jól szórakozunk rajta, ajánlani tudom. Ha pedig nem sorozatoltunk, vagy dolgoztam, vagy Mackó játszott. Tehát elvagyunk itt fent a mi kis világunkban ketten :) Amióta itthon vagyunk, mindennap együtt főzünk, és már majdnem eljutottunk odáig, hogy 12:00-ra el is készül minden. Tegnapelőtt álltunk ehhez a legközelebb. Megbeszéltük, hogy grillezünk valamit a rossz idő ellenére. Részben jó ötletnek bizonyult, de hideg volt nagyon. Ha nem szégyelltem volna, hogy anyósom egy kis vékony ruhácskában van, én meg hosszú nadrág pulcsi kombóban, simán felvettem volna még egy mellényt is… ez van, én a meleggel is ki voltam békülve…vissza is akarom kapni. No de a menü!

Grillezett szűzpecsenyét készítettünk, Cézár salátával.

A szűzérmét megtisztítottuk, az összes hártyát levettük róla, és mivel nem akartunk nagy hangsúlyt fektetni a fűszerezésre mert van ilyen is, a Kotányinak az egyik fűszerkeverékével dörzsöltük be húsokat (Grill Mexikó). Nagyon csípős, de isteni finom :)

Amíg én a salátával ütyködtem, Mackó a megfelelő parazsat készítette elő. Nem kellett sokat várni, de már a rácsra is kerültek a húsok. olíva olajjal kenegettük, hogy ne száradjon ki.

Pont jókor sikerült levenni a rácsról, a lehető legjobb állapotban, kellően szaftos volt, és omlós. Remek alkalom volt az ebédnél, hogy a pár héttel ezelőtt készített salsa szószt kipróbáljuk. Szuper lett minden. Kicsit féltünk, hogy milyen lesz egészben megsütni a húst, mennyire lesz a belsejének íze, de pozitívan csalódtunk, ugyanolyan egyszerű egész húst sütni, mint szeletet. Nálunk ebédeltek Mackó keresztszülei és az unokatesója, és szerencsére minden husi el is fogyott.

Ezt az alkalmat leszámítva, ezen a héten nem gyújtottuk be és nem is fogjuk begyújtani a grillt, ennek fő oka a rossz idő. Holnap hekket fogunk sütni Mackóval és mivel az egyik nagyon kedves ismerősöm nemrég ünnepelte a születésnapját, tortát is kell sütnöm. Holnap sütemény recepttel jövök, úgyis régen sütöttem itt a blogon :)

Jó pihenést, jó éjt mindenkinek :)

Kellemetlen beszélgetés és a pofátlanság

Egy ideje már fogalmazódik bennem ez a bejegyzés, de most elérkezett az idő, amikor az i-re is felkerült az a bizonyos pont.

Nemrég, az egyik ismerősöm elkezdett kérdezősködni az írásaimról, majd kiterjedt az egész a grill témára. Első két kérdésig nem zavart a téma, sokan szoktak kommentárt fűzni, vagy véleményt alkotni nekem akár szóban is, szerencsére eddig senki nem kritizált. Az érintettel azonban más volt a helyzet, ugyanis miután megkérdezte, hogy mikor nem fogunk mi grillezni Mackómmal, én csak annyit mondtam, hogy,, majd télen, esetleg ha hideg lesz és esik az eső” mindezt teljesen mosolygósan és poénosra véve. Nem tudom miért, de innentől fogva megváltozott a beszélgetésünk.

Eléggé provokáló kérdések zúdúltak rám, amire teljes zen nyugalommal sikerült is válaszolnom, mondván biztos zavarodott az illető, akit nevezzünk ,,D”-nek, ebben a  frontokkal teli időben. Kritizálni könnyen lehet mást, beleszólni az ember életébe meg egyenesen üdítő lehet pár ember számára.

Pár kérdést kiemelek a kedvenceimből:

D: Miért nevezed a párod Mackónak? Annyira gáz”

Mó: Azért, mert az esetek 80%-ban így hívom, és nem feltétlenül kell mindenkinek tudnia minden információt rólunk, fogd úgy fel, hogy ez az ő fedőneve.

/Nem is értem, hogy egy embert ez a kérdés hogyan foglalkoztathat…./

D: Miért kívánsz szép napot mindenkinek? Annyira felesleges…

Mó: Felfoghatod egyfajta lezáró szakasznak is, de én komolyan gondolom azt, hogy szép napot kívánok mindenkinek, nem csak úgy odaszúrok egy mondatot… számomra az lenne furcsa, ha nem írnék semmi pozitívat zárásként.

D: ,,Miért csak ilyen kisze kusza recepteket raksz fel?

Mó: A sima átlagos ételeket, mint mondjuk a virsli főzés, senkit nem érdekel, de ha egy új receptet felrakok, ami finom is, talán ötletet adhat másnak arra, hogy egy újdonságot kipróbáljon. Mert te melyik ételedet raknád fel?

D: Nem szoktam főzni, vagy anyám főz, vagy gyorsétteremben kajálok. De feltennék biztos egy kis paprikás krumplit. Amúgy az egy dolog, hogy új ételeket raksz fel, de anyira idétlen fűszereket használsz… minek ez a nagy felhajtás?

Mó: Azért használok különböző fűszereket, mert rengeteg háztartásban pl nem ismernek sok fűszert. Vegyük példának a római köményt. Tudod milyen az ,,illata”? tudod, hoyg mennyire megváltozik egy étel íze, ha egy csipetnyit beleteszel? Sokban, a római kömény egy intenzív fűszer és egy jellegzetes finom ízt ad az ételeknek.

D: Az is feltűnt, hogy Ti rengeteget hívtok vendéget vagy vendégeket, áruld már el a titkod hogy van erre energiád, pénzed és kedved?!

Mó: Ehhez a dologhoz valljuk be, igazán semmi közöd nincsen. Szeretem a családom, és annak örülök, hogyha boldoggá tehetem őket. Ahhoz hogy elhívjam őket, és egy pár szelet húst megsüssek, arra meg van pénzem.

/Itt már felment bennem a pumpa/

D: Jólvan bocsi, azért engem is meghívhatnál igazán… biztos jókat ennék, bevallom jól néznek ki amiket kiraksz.

Itt akadtam teljes mértékben ki. Kritizál és még meg is hívatja magát? Értetlenül álltam a dolog előtt, akkor ez a beszélgetés most mire ment ki… Felfoghatnám úgyis, hogy lesz*arom (bocsánat a kifejezésért) a dolgot, de nem olyan típusú ember vagyok, aki csak egyik pillanatról a  másikra már ezen a dolgon túl tudna libbenni. Azóta biztos nem olvas D, de nem is bánom. Nem is érdekelne annyira a dolog ha nem olyan ember magyarázott volna, aki porlevest eszik és aki szerint egészségtelenek azok az ételek, amiket készítünk. A rengeteg saláta miért lenne egészségtelen? Egy hét után pl. ma ettem rizst elsőre, tésztát több mint egy hete nem. Barna gyökér kenyeret eszem, barna cukrot használok, kókuszzsírral vagy Oliva olajjal sütök/főzök, Himalája sóval ízesítek és ha tudok a kertből szerzem be a zöldségeket, mert az 100%-ban bio... Mindent megteszek azért, hogy a szervezetünket kíméljem. Nem hinném, hogy egészségtelenebb lenne egy grillen elkészített étel, amiből kicsöpög a zsiradék, mint mondjuk 4-5 evőkanál disznózsírban sült és abban csicsogó hús, a sütőből.

Nos mindegy, ,,GRÚZFÁBÁ"  kiírtam a mérgem, már új lapot tudok nyitni. És, hogy D-nek is kedvezzek egy utolsó mondat jogán (hátha mégis olvas) ,  sajnos a rossz időre való tekintettel, elmarad a holnapi grillezés. Viszont holnap a tegnapi grillezett szűzérmémről készült bejegyzésem teszem közzé, ami hihetelen finomra sikerült. ;)

Szép napot, kevesebb felhőt és egy kicsit melegebb időt mindenkinek! :)