Falatnyi húsvét

Sziasztok Drágáim!

Vége lett az tavaszi szünetnek, aminek sokan biztos örülnek, viszont biztos több azoknak a száma, akik annyira nem várták a mai napot. Én ehhez csak annyit teszek hozzá, hogy nagyon hamar eltelt ez a kis idő. És hogy mit csináltam a szünetben? Elsőre próbáltuk az otthoni környezetet szebbé, tisztábbá varázsolni, aztán jöhetett a süteménysütés, amiről készült is blog bejegyzés. Haza utaztunk Szentesre is pénteken, ahol nekiláttunk kalácsot sütni. Annyira sikeres lett a kalács, hogy húsvét hétfőn hajnalban fél6kor keltem, dagasztottam, és sütöttem a locsolóknak a kalácsot, mert elfogyott addigra. Hozzá teszem, hogy unokatesóméknak is küldtem még. Szombaton még sütöttem zserbót is. Életem első zserbója… ami borzalmasan csúnyára sikeredett. Hozzá kell tennem a sztorihoz, hogy amikor sütök, kertészkedek, szerintem ritka az az ember, aki nálam bocsánat a kifejezésért, de retkesebb. Annyira hamar össze tudom koszolni magam, hogy az már konkrétan művészet. És mikor kell nekiállni a zserbóra csoki mázat készíteni? Normál esetben biztos nem fürdés után, ahogyan azt én tettem…

Mackó nem mert nekem szólni semmit, (hogy egy csoki folt nincs rajtam). A mázam gyönyörű lett, és büszke voltam (joggal tényleg) a produkciómra. Már csak a nyári konyhába kellett kivinnem a süteményt a hűtőbe.  Az utamatnéhány tényező befolyásolta. Zitunak a méteres átmérővel rendelkező leanderjei ki lettek telepítve az udvarunkra (nálunk volt teleltetve). Szépek, mindig csodálja az ember ha kilép az udvarra. Viszont az egyik az az utamban volt amíg próbáltam A-ból B-be eljutni a zserbóval.  Akkor jöttem rá, amikor már leraktam a süteményt és elindultam kifelé. Megpillantottam a karomat, és tudtam mi vár rám ahogy belépek az ajtón. Mackó már várt. Amikor meglátott, akkora nevetésben tört ki, hogy ekkorát kacagni nem is hallottam a héten (főleg nem rajtam)… a leander levelei végig húzták a csoki mázzal bekent zserbót, majd az egész karom, és fogalmam nincs, hogy hogyan történhetett, de még a mellkasom is csokis volt. Úgy néztem ki, mint egy zebra vagy fehér tigris enyhén szólva dundi kivitelben. :D Mosakodhattam rendesen utána, Mackó pedig elmesélte, hogy Ő nem mert szólni sem, hogy mennyire büszke rám amiért olyan tiszta vagyok mint a patyolat. Gondolta megvárja amíg vissza jövök és majd akkor dicsér meg. Talán, majd legközelebb… talán egyszer a nyugdíjas éveim környékén eljutok odáig, hogy tiszta is maradok. Addig viszont minden nap, minden sütés, kertészkedés és bármilyen tevékenység közben, amikor az emberre egy folt kosz/csúnyaság/étel eshet, csúszhat, folyhat, csapódhat… én minden alkalommal megkapom majd, hogy nekem ugyan kezeslábas kellene, amely vízlepergetős, de talán az is kevés lenne. Ilyen dolgokat szokott a fejemhez vágni…természetesen nem bántóan :) Azért valljuk be, az is mókás amikor ő készül egy csütörtöki sör napra vagy más néven kormányülésre. Megállj Mackó, holnap rólad fog szólni a bejegyzés… :)

Megint elkanyarodtam. Tehát a Zserbó bekerült a melléképületbe, és alig várta Mackó a másnapot, hogy megkezdhessük azt. A szívbaj kerülgetett, amikor megláttam, hogy a szélét levágta anyu, és szinte csak a tészta látszódott. Még az első szelet volt olyan ,,afrika gazdag”, utána már feltűnt egy kis dió is az egészben. Meg egy kis lekvár…meg a kisujjnyi vastag tészta lapok…. komolyan ennyire süteményt nem most rontottam el, de megkaptam, hogy nyugodjak meg, ,,gyakorolhatok” eztán. Ízre egyébként a nagykönyvbe illő volt. Finom diós, lekváros rumos csoki mázas hmmmm. Én oldalra fordítottam, mert így volt esélyem arra, hogy két harapásból a kis szeletnyi sütemény felét megegyem :D Nem veszett kárba, hétfőn elfogyott az összes…Mackó annyira nem bírta nézni, meg a család, hogy ennyire csúnya a sütemény, mondhatnánk úgyis hogy hozzám méltatlan, hogy az volt a lehető legjobb megoldás, ha minél hamarabb elpusztítják a süteményt. Vasárnap lementünk a családhoz, mert két szülinaposunk is volt, szuper jó volt látni őket. Amikor mentünk, akkor keresztanyum mondta, hogy korán menjünk másnap locsolkodni (Mackót mindig lekísérem) mert jönnek Szegedre.

Eljött húsvét hétfő! Előtte való nap már mindent összekészítettünk amit lehetett. Húsvéti tojások, Corona és a topjoy üveges almalé a piciknek kikészítve, asztal megterítve, friss virág a vázában a hidegen, hogy másnap szép legyen...minden alkalmas volt arra, hogy jöjjenek a locsolók. Mivel korán keltem a kalácssütés miatt, Mackót is sikerült felkeltenem hamarabb mint hétvégén (és mint általában, amikor dolgozni kell menni). 7 órakor betettem a fonott kalácsot a sütőbe, és már mentünk is keresztanyámékhoz  kerékpárral. Mindenki pizsamában, köntösben várt minket. Fel voltam háborodva, hogy hol vannak a locsolók a városban…mi az, hogy még alszanak…ráadásul az enyémek is… Mackó minden hölgyet meglocsolt kicsitől a nagyig keresztanyuméknál, majd mondtam, hogy nekem sietnem kell haza, mert várom a locsolókat (akik még pizsiben voltak)... Ahogy haza értünk, már hűlt a kalács, és mire minden locsolóm megérkezett, a kalács pont jó volt. Danikám nagyon szép verset mondott. Közösen leültünk reggelizni, majd a fiókés Zitu is (aki szintén jött a locsolókkal), elmentek. Kora délután jöttünk haza vissza Szegedre.

Rettentő nagy feltöltődés volt az egész szünet, főleg amit otthon töltöttünk. Jó volt otthon lenni, jó volt anyuval és a családdal lenni, kikapcsolódni.

A kedd a kertészkedésről és a takarításról, valamint a mosásról szólt, de még annak is élveztem minden percét. Olyan jó volt, mindent szépen, nyugisan megcsinálni és ami a legszebb volt az egészben, hogy nagyon jó időnk volt.

Igaz, hogy a húsvét nem tartozik a legkedveltebb ünnepeim közé, de most úgy éreztem, hogy tényleg nagyon jó volt. Ha nem is gyógyultam meg, de lelkileg feltöltődtem, és ennél több nem is nagyon kell.

Szép napot mindenkinek!

Húsvéti sütés Szegeden :)

Sokan kérdeztétek, hogy mit sütök húsvétra. A válasz kicsit ingatag volt tegnapig, mivel nem tudtam. Majd aztán benéztem a hűtőbe, és jöttek az ötletek. A szegedi sütiket írom le, mert ma otthon fogok majd sütkérezni. Tegnapi nap életem első túrós pogácsáját megsütöttem, és biztos, hogy nem is az utolsó alkalom volt, mert finom lett. Mackó csak úgy kapkodta befelé, nagyon édes volt. Én valamiért nem nagyon szoktam enni a saját sütimből, csak kóstolás szinten csak. A látvány elég nekem, azzal nem volt gond szerintem ;)

No, de Lássuk a receptet:

Hozzávalók:
50 dkg liszt
50 dkg túró
50 dkg (!) margarin
2 tojás sárgája
2 teáskanál só
1 élesztő

A lisztet a hideg margarinnal elmorzsolgatjuk, majd a hozzámorzsoljuk az élesztőt, a túrót. Összegyúrjuk a többi hozzávalóval. Ha összeállt, de nagyon kemény, egy evőkanál tejfölt lehet belerakni, de különösebb folyadék nem kell hozzá. Ahogy összegyúrtuk, kinyújtjuk vékonyra, feltekerjük, ahogy a bejglit. A két szélét behajtjuk középig, majd a újabb hajtás következik, úgy, hogy az egyik szélét teljesen a másik szélére hajtom (sokkal bonyolultabban hangzik, mint amikor csinálja az ember).:) Kicsit megnyomkodjuk a tésztát. Lisztezett deszkán egyből lehet nyújtani (kb.1,5 cm vastagra), majd szaggatni. Tojással megkenjük a tetejét, bármit tehetünk rá, amit szeretnénk. 180 fokos sütőben megsütjük. Nagyjából 20 percre jött ki a sütési idő nálam, de mindenkinek a sütője más. Egy kicsit tovább kell sütni mint a normál pogácsát, mert a tésztában levő margarin miatt nehezebben sül. Amikor világosbarna volt már a tésztám, akkor nekem jó volt már. Ebből az adagból nekem 3 gáztepsinyi pogácsa jött ki.

A második sütemény egy kuglóf lett, de más tésztából, mint amit előzőleg készítettem. Az élesztős volt, ez pedig sütőporos. Márványos kuglóf rengeteg mazsolával (közkívánatra), kókusszal és rumocskával. Bevallom ezt megkezdte a család este, nem tudnék dönteni, hogy melyik a finomabb tészta az eredeti vagy a sütőporos. Mindkettő nagyon jó.

Recept:

Hozzávalók:

25 dkg puha vaj/margarin

20 dkg cukor

2 db tojás+3 tojássárgája

3,5 dl tej

1teáskanál vanília aroma

2 csomag vaníliás cukor

25 dkg liszt

10 dkg kókuszreszelék

1 csomag sütőpor

20 dkg mazsola (elhagyható)

1 csipet só

1 evőkanál Holland cukrozatlan kakaópor

1gy teáskanál vanília aroma

A puha vajat kikeverjük a cukrokkal, majd hozzáadjuk a tojásokat, a tojássárgákat, 3,5 dl tejet, vaníliaaromát és  alaposan elkeverjük.

Egy másik tálban összeforgatjuk a lisztet, a kókuszt, a sütőport és a sót, majd a lisztes keveréket a vajas tál tartalmához adjuk, beleöntjük a mazsolát és csomómentesre keverjük.

A tészta 1/3 részét egy másik tálba öntjük, és hozzáadunk fél üveg rumaromát vagy fűszeres rumot, és az 1 evőkanál kakaóport.

A sárga masszát a kivajazott-kilisztezett kuglófformába adagoljuk úgy, hogy közben 1-1 kanál barna tésztát is hozzáadunk.

180 fokos sütőbe toljuk, és kb. 60 percig sütjük úgy, hogy félidőben alufóliával fedjük le a tetejét, és úgy sütjük tovább (így nem ég meg a  teteje). Ha a tűpróbánál nem ragadt már rá a tészta a pálcikára, még egy 5 percet fóliástól tartsuk bent a sütőben, de ezt már alacsony hőfokon. Ha kész, hagyjuk teljesen kihűlni, majd óvatosan kifordítjuk a formából.

Máz a kuglófra:

hozzávalók:

5 evőkanál víz

5 evőkanál cukor

1 rumaroma

2 evőkanál kakaópor (natúr, nem cukrozott)

10 dkg étcsokoládé

5 dkg margarin

A vízben a cukrot feloldom, leveszem a tűzről. Fontos, hogy ne forrjon. Hozzáadom a rumaromát, a kakaót, jól elkavarom, majd jöhet a kicsi kockákra tört csoki, felolvasztom. Ha nem olvad eléggé, egy nagyon kicsit rakjuk rá a gázra, de fontos, hogy ne legyen forró. Ahogy elolvad a csoki, jöhet a margarin. Ahogy beleolvad a csoki mázba a margarin, hagyjuk hűlni, amíg meg nem dermed picit. Ahogy megdermedt, már kenhetjük is a kuglófot. A tetejére, szórtam egy kis kókuszreszeléket. Látványra nagyon feldobta.

A kuglóf sütésénél egy kis (kakaós) tésztám kimaradt, de nem ijedtem meg, kis tégelybe raktam, és betettem a kuglóffal együtt sülni a sütőbe. Így egyből három süteményt is született a délután folyamán.

Ahogy mindennel végeztem, készültem és mentem tornázni. A tegnapi nap reggeltől estig tartó munkából állt, és azt hittem, hogy össze fogok esni a tornán, mert annyira fáradt voltam addigra, de nem. Jól esett nagyon a torna, ezen a héten eddig csak a csütörtök maradt ki mozgás nélkül. Reméljük ma is sikerül Mackót mozgósítanom. Na, de megyünk haza húsvétolni, sütni, főzni, családdal lenni, kalácsot sütni… így hát főzöm a reggeli kávét és ébresztem Mackót, utána irány SZENTES.

Ha nem írnék addig (elméletben két hétnyi bejegyzés van a fejemben, de időm nincs leülni, hátha változik ez már húsvét után) akkor csodaszép napot, és kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek!

Kalandos kalács ;)

Dióhéjban annyit, hogy meggyógyultunk Mackóval, Anyósom itthon van, szerencsére jól érzi magát, nincs fájdalma, tehát boldogság van. Hétvégén volt egy fő projektem, ami nem volt más, mint hogy így húsvét előtt kalácsot süssek. Az ötlet onnan jött, hogy az iskolánkban 5 iskolanyitogató foglalkozás volt ami a gyerekeket érintette, és minden foglalkozásról, minden óvodába vittünk ki plakátot (ez 33 óvodát jelent). Én szerencsére 3 óvodának viszek plakátot, bár ez a 3 óvoda 2 órás út tömegközlekedéssel. Angi kolléganőmnek pedig külön taps jár a 28 óvodás körútjáért minden alkalommal. Szerdán pont plakátot vittem a PICK óvodába, és ahogy kiléptem a kapun előttem ment el a villamos. Várnom kellett, mivel jó idő volt, úgy gondoltam sétálok egy megállót előre. Pár perc alatt oda is értem a LIDL-höz, még mindig volt 5 percem a villamosig. Mackó imádja a ,,Lidis" meggyes-mákos rétest, így jött egy hirtelen ötlet, hogy gyorsan berohanok neki egy rétesért és meglepem délután. Ahogy ezt kigondoltam, zöldre váltott a lámpa a zebrán, átfutottam, majd be a Lidibe, gyorsan leakasztottam egy rétest, rohantam a kasszához, pont akkor nyitottak új kasszát, de elém tolakodott egy fickó, akinek a kosara teljesen teli volt húsvéti tojásokkal. Rám nézett, megkérdezte hogy csak ezt veszem-e, mondtam, hogy igen, erre ő előre ORDÍTOTT a pénztáros fiúnak, hogy nehogy behúzzon valamit is, mert a ,,hölgynek csak egy KALÁCSA van” mert volna ellenkezni a pénztáros, még én is megijedtem. Persze az összes sorban mindenki engem nézett, hogy kinek van már kalácsa... :D 3-szor köszöntem meg, és nem akartam kijavítani, hogy ez inkább rétes (csak a teljesség kedvéért), boldog voltam, hogy maga elé engedett, fizettem is, és futottam ki. Gyorsabb voltam a fénynél is. Erre akkor jöttem rá, amikor a fotocellás ajtó nem nyílt ki…. Izomból neki futottam az ajtónak, úgy éreztem magam, mint azok a legyek, amit agyon üt az ember, de utána kóvályogva, de még mindig el tud repülni. Ütődöttebb nagyon sokkal már nem is lehetek, tehát összeszedtem magam és kisétáltam inkább, biztos, ami biztos. Mintha nem vették volna legalább 10-en észre a jelenetet. Mint egy dáma. Azonban túl sokáig nem élvezhettem magam az elterelő dáma szerepében, ugyanis ahogy kiléptem, zöldre váltott a lámpa, és már a villamost is megpillantottam, tehát újra felkaptam a nyúlcipőt, és átrohantam a zebrán, felugrottam a villamosra, mint a texasi rablók a gőzmozdonyra, és boldogan könyveltem el, hogy megvan Mackónak a meglepetés kalácsa, ami igazából rétes. Győzedelmi táncot már nem akartam lejteni, de a Centrumig vigyorogtam  a saját bénázásomon. Otthon elmeséltem a dolgot, és a nevetés mellett azért jött az ötlet, hogy süthetnék is egy kalácsot. Így elkezdtem keresni, kutatni és rá találtam egy csoda jó kalácsreceptre, amiből kuglófot is lehet sütni. A kuglóf is és a kalács is isteni finom lett, és nem volt egy íze, amitől féltem. Bár  bevallom a kuglófnál egy kis változást még tettem (gyúrtam bele mazsolát, másnap pedig lecsorgattam csokimázzal). Péntek este nekiálltam a kalácsnak és a kuglófnak is, megsütöttem mindkettőt, másnap reggel pedig a kuglófra megcsináltam a mázat. Mire megfőztem a reggelihez a kakaót, a kávét, előkészítettem a tányérokat, bögréket…megdermedt a kuglófon a máz is, tehát Mackót így már kelthettem is. Mostanában kellően letudom foglalni magam, amíg Mackó alszik, azért olykor jól esne nekem is egy hasonló ébresztő ;) de ahhoz szegénynek 5kor fel kellene ébrednie :D Tehát ez felejtős egy darabig, mivel neki nagyon jó az alvókája.

No, de lássuk a receptet, érdemes kipróbálni tényleg, mert nem egy nagy valami, és vasárnap is még puha maradt, arról meg ne is beszéljünk, hogy egyöntetűen megszavaztuk, hogy húsvétra inkább sütöm a kalácsot.

Hozzávalók:

1 kg liszt

5 dkg friss élesztő

6 dl langyos tej

+ 1 dl langyos tej az élesztő felfuttatásához

6 evőkanál cukor

 + 1 teáskanál cukor az élesztő felfuttatásához

2 tojás sárgája

15 dkg vaj felolvasztva

+ 1 tojás a kenéshez

teáskanálnyi só
Elkészítés:

1. Az friss élesztőt 1 dl langyos tej és 1 teáskanál cukor keverékében felfuttatom.

2. A szitált liszthez hozzáadom a 6 evőkanál cukrot, a teáskanálnyi sót, a 2 tojás sárgáját, a felolvasztott vajat.

Ugye milyen szép sárgája van a tojásainknak? ;)

A felfuttatott élesztőt hozzáadom a tésztához és a langyos tejjel együtt nem túl lágy tésztát  dagasztok, ehhez kb. 5-6 deci langyos tej szükséges. A kezemmel addig dagasztom, amíg nem túl lágy, ám fényes tésztát kapok és már teljesen elválik az edény oldalától. Kis liszttel megszórjuk a tészta tetejét, betakarva meleg helyen 1 órát kelesztem. Deszkára borítom, kicsit összedolgozom és két egyenlő részre osztom.

3. Az egyik darabot három egyenlő részre osztom és egyenként kisodrom, három szálból megfonom a kalácsot és kivajazott, kilisztezett tepsire rakom.

Tojással megkenem, és 170-180 fokon 30-40 percig sütöm. Akkor lesz jó a kalács, ha aranybarna és a tűpróba során nem marad a pálcikán tészta.

4. Amíg sül a kalács, a tészta másik feléhez öntöttem mazsolát, összegyúrtam és egy kivajazott, kilisztezett kuglóf formába tettem, és a tetejét megkentem tojással. A kuglófot az előmelegített sütőben 170-180 fokon sütöm majd kb. 25-30 percig. Ugyanaz a szisztéma. Ahogy aranybarna lesz és már nem ragad rá a  tészta a pálcikára, készen van a kuglófunk. ahogy kisült, kiveszem a sütőből, kiborítom a formából. 

Máz a kuglófra:

hozzávalók:

5 evőkanál víz

5 evőkanál cukor

1 rumaroma

2 evőkanál kakaópor (natúr, nem cukrozott)

10 dkg étcsokoládé

5 dkg margarin

A vízben a cukrot feloldom, leveszem a tűzről. Fontos, hogy ne forrjon. Hozzáadom a rumaromát, a kakaót, jól elkavarom, majd jöhet a kicsi kockákra tört csoki, felolvasztom. Ha nem olvad eléggé, egy nagyon kicsit rakjuk rá a gázra, de fontos, hogy ne legyen forró. Ahogy elolvad a csoki, jöhet a margarin. Ahogy beleolvad a csoki mázba a margarin, hagyjuk hűlni, amíg meg nem dermed picit. Ahogy megdermedt, már kenhetjük is a kuglófot.

Összességében tényleg nagyon finom lett mindkettő. Mackó cuki volt, mert ő már amíg dagasztottam a tésztát, állítása szerint már érezte a kalács illatot, hát én nem, de hiszek neki :D. Ahogy kisült a kalács, azért meg kellett kóstolnia a csücskét, rákente a vajat, ami egyből rá is olvadt. Arról az illatról meg nem tudok írni, ami a konyhában volt, miután kisült a kalács. Hétvégén előkerül ismét a recept.

Kellemes hétfőt mindenkinek, aki belefogna a kalácsba, annak pedig hajrá! Kóstolót lehet küldeni :) !