Tegnap nem
tudtam írni, mert nagyon sok dolgom volt reggel és délután is, így most elsőre
élmény beszámolok az Alikámmal töltött délutánunkról. Alikám hamarabb
megérkezett, várnia kellett rám egy kicsit. Ahogy tudtam rohantam elé, és már
mehettünk is a Bányai cukrászdába csacsogni, kávézni és bevallom őszintén,
bűnözni.
Miután
végeztünk, hatalmas nagy lelkesedéssel, nekivágtunk a délutánnak. Elmentünk a
Durisba, ahol mindketten találtunk egy-egy szép felsőt magunknak, Árkádoltunk,
vettünk egy csomó körmös dolgot a Rossmannban, köztük egy körömnyomdát. Alig
léteztem a végén....Alig vártam, hogy végre haza menjünk. Mivel minősítés volt
aznap, így én is lehetőségeimhez mérten próbáltam megadni a tiszteletet és nem
a ,,legrongyosabb” ruhámban bevinni a kávét az elnököknek és mindenkinek. Ebből
adódóan magas sarkú volt aznap rajtam, amit alig vártam a nagy trappolás után,
leüljek a buszon, arról pedig ne is beszéljünk, hogy mit éreztem miután
levettem. Szinte egy orgazmus volt a talpamnak. Alikám mérte, hogy mennyit
mentünk, 9 km volt, amit csak magassarkúban és vele. Tehát ha hozzáveszem a
napi iskolai jövés menést, az elég szép szám, főleg hogy még utána is mentünk,
de azt már lapos talpú cipőben. :D
Otthon azonban olyan
mértékben leégtünk Mackó előtt, hogy az már fáj. Elővettük a szerzeményeinket,
Alikám elé pakoltam a 12 színből álló lakk palettám, és szabadon választhatott.
Számomra van két olyan szín a felhozatalból, ami a szívem csücske, és amit rend
szerint használok is, és a kettő közül kiválasztotta az egyiket. Örültem neki,
hogy nem csak nekem tetszik ez a szín. Piros, de kicsit narancsos is egyben.
Felkentem az első réteget, ami egészen profi módon ment már. Miután megszáradt
a lakk, jöhetett a körömnyomda. Tisztára lelkibetege voltam az egésznek, mert
láttam róla egy videót, hogy hogyan kell használni, és ugyanúgy akartam eljárni
én is. Adott egy alumínium lap, amiben kicsi mélyed van. Elsőre meg kell
tisztítani a lapot, majd a kívánt színnel rá kell festeni. a húzókájával a
maradék festéket el kell távolítani, eztán jön a nyomda. A mintára nyomdázunk,
ezáltal a festék a mélyedésről a nyomdára kerül, amit a lakozott körömre kell nyomni,
így a körömre kerül a minta. Kicsit bonyolultnak tűnik, de nem az. Nos én a
felesleg lehúzásával azt értem el hogy összekarcoltam a lemezt, és mindenki
engem hibáztatott, hogy elrontottam azt. Ráadásul a legszebb mintát... Alival
negyed órán át próbálkoztunk megoldani a helyzetet, na meg hogy egy másik
mintával sikerüljön az eljárás, amikor Mackó így ránk nézett, és közölte a
legnagyobb profizmussal, mi lenne, ha lehúznánk a fóliát a lemez lapról... -.-
Mintha ezer éve csaj lenne és a vérében lennének ezek a dolgok. Olyan jót
nevettem a kis ezermesteremen. Megjegyzem, hogy miután lehúztuk a lemezről a
fóliát, minden megjavult. Akkor láttuk, hogy így nem is karcoltam össze a
lemezt, szóval boldogság volt. Nagyon szép pillangót és masnit varázsoltam Ali
körmére. Mint a legprofibbak, úgy éreztem magam, mint egy profi műkörmös, aki a
világbajnokságon elkészítette élete legszebb műalkotását :D Tehát nekem is majd
be kell szereznem egy nyomdát magamnak pár lemezzel :)
Alinak
végül haza kellett mennie, elkísértük Mackót a sör napra, majd mentünk a
buszmegállóba. Rettentő jó volt találkozni Alimmal, nyár végéig sajnos nem
fogom látni. Azonban írtó jó volt, hogy eljött, próbáltuk a helyzetből a
legtöbbet kihozni.
Ahogy
elment Ali, elmentem Mackóhoz beköszönni. Ott marasztalak a fiúk is, tehát egyedüli
nőként, részt vettem a sör napon, majd Mackóval együtt mentünk haza. A tegnapi nap egy nagy rohanás volt, volt benne minden. Munka, rohanás tornázni, rohanás haza főzni, végül este 8kor eljutottam oda, hogy most már nem csinálok semmit.
Ma
Mackó nem dolgozott, én viszont igen, mert a szabadságom inkább későbbre
tartogatom. Mackó azonban nem lazsált a mai nap, hiszen olyan értékes dolgokra
volt ideje, mint a lemosó permetezés.
Bálint gazda szerint, aki
ezt a permetezést idejében és gondosan elvégzi, annak a tavasz és a nyár
folyamán sokkal kevesebb gondja lesz a kertjével, mint aki ezt a lehetőséget
elmulasztja, valamint hogy ez a növénynek olyan, mint amit mi reggel érzünk, amikor mosakodunk. Tehát elhatároztuk, hogy idén lesz permetezés is :D
Állandóan nyűstöltem Mackót, hogy meg kéne ejteni, de 3
hete nem volt olyan idő, hogy a lemosó permetezést meg tudtuk volna csinálni.
Egy csomó minden mást is megcsinált még, tehát rettentő boldog vagyok, hogy
ilyen kis dolgos volt a mai napon, és ami a legszebb, hogy főtt étellel fog
várni, amit ő főz. Megkérdeztem, hogy és mi lesz az? :D Hány fogás lesz a menü
és hogy mi lesz az, ő komótosan annyit válaszolt hogy: VIRSLI. :D Első reakcióm
az volt, hogy egy hatalmasat nevettem, de aztán igazából belegondoltam, hogy
minek hatalmas nagy menü, amikor egyrészt úgyis vacsora lesz, a másik pedig,
hogy pihenjen. Én annak a pár darab virslinek ugyanannyira fogok örülni, mintha
főzött volna nekem valami 10 órás kakaspörköltet nokedlivel, ecetes uborkasalátával.
Meg különben is, rengeteg mindent megcsinált ma, tehát rettentő büszke vagyok rá, alig várom, hogy haza mehessek és megnézzek mindent amin dolgozott. Úgyhogy pár óra és kitör nálam is a nagy hétvége ;)
Remélem
holnap is ennyire jó idő lesz, mert akkor kicsábítom Mackót bicajozni, de
előtte a földre tevékenykedni. Hátha jut olyanra időm, hogy 1 hónap után végre elvessem
a spenót magot. Utána egy jutalom biciklizés ;) romantikus sétálás a Tisza
parton, és a répa tortáról sem szabad elfeledkezni. ;) Tavaly csináltam
szeptemberben utoljára. Könnyű, nem nehéz sütemény, és hamarosan megint aktuális
lesz, hogy megcsináljam (Húsvét), tehát most Mackó szerint meg kell nézni, hogy
mennyit felejtettem és sütnöm kell egy próba tortát… :)
Holnap
egy új dolgot fogok főzni, amire már régóta készülök, tehát minden lesz a holnapi napban. Ma lehet
rápihenek inkább ezekre a dolgokra.
Kellemes
csodaszép, napsütéses napot mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése