Pörgős napok után

Minden történt ezalatt a pár napban mióta nem írtam. Anyósom túl van a csípőprotézis műtéten, holnapi nap már haza is engedik. Kettesben vagyunk Mackómmal egy hete.

A következőket remélem senki nem érti félre, de rettentő jó volt kettesben lenni Mackóval. Annyira jól össze tudtuk szervezni a dolgokat, amíg én fürdőt takarítottam, főztem, Mackó porszívózott, vagy amíg én kertészkedtem, tyúkokat láttam el, kályhát takarítottam, Mackó gyújtós fát vágott. Az esték is máshogy teltek.. Nyugalom volt otthon, tisztaság, rend és kiegyensúlyozottság. Imádtam minden percét, mert így tényleg úgy éreztem, hogy együtt élünk, mi ketten, és ami körül vesz minket, az csakis tőlünk függ. Ez az érzés régóta hiányzott, és vágytam rá, hogy így is éljünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretek Anyósommal lakni, az meg egyenesen nem tetszik, hogy ő azt hiszi, hogy nekem nyűg mindennap főzni, takarítani… mondjuk azt tényleg nem értem, hogy miért hangoztatja… na de mindegy. Ezalatt az egy hét alatt is, bárki jöhetett felénk, sosem távozott ,,s*ggel”, mert ne lett volna rendbe a lakás. Anyut is vendégül láttuk kedden, reggel fél7kor már főztem is a tyúkhúslevest, másodiknak sült csirkecombot sütöttem, sült hagymával, rizibizivel, előtte nap pedig a desszertet is megcsináltam, ami tiramisu volt. Jó volt, hogy átjött anyu, kertészkedtünk, ebédeltünk, ejtőztünk egy kicsit, délután pedig már ment haza. Volt más vendég is nálunk, Mackónak az egyik nagyon jó barátja Soma, aki majdnem két év után hazajött Angliából. Nagyon jó volt látni, már nálunk volt, amikor haza értem (Mackó ezen a héten és a jövőhéten sem dolgozik). Szerencsére nem sietett Soma haza, így együtt vacsoráztunk, beszélgettünk, élmény-beszámoltunk. Általában mindig volt mit csinálni az egy hét alatt, és tényleg pozitív élmény volt minden perce. A mozizáson kívül a tyúkpásztorkodáson át a közös főzésig. Azonban nem mondom azt, hogy azért volt jó minden, mert Anyósom kórházban volt. Holnapi nap megy érte Mackó délelőtt, én is otthon leszek, főzök neki húslevest, sütök tőkehalat egy kis krumplipürével. Kímélő ételt akarok készíteni, mivel sajnos Mackóval elkaptuk ezt a hányás-hasmenés vírust. Én  hányós vagyok, mackó meg rohangál... Tehát bengák vagyunk, de biztosan hamar jobban leszünk, ma azonban még vár rám egy értekezlet is 5kor, tehát alig várom a nap végét és hogy haza essek Mackómhoz.

Hamarosan jelentkezem, csak az őrület és a vírus tűnjön el a környezetünkből :)

Csoda szép napot mindenkinek!