2015. június 30., kedd

Végre a konyhában

Azon emberek közé tartozom, akik imádnak főzni, azonban ritkán jutok a konyhába. Rengeteg ötletet látok, hallok, amit kiszeretnék próbálni. Tegnapi nap folyamán volt anyósom születésnapja, így szerettem volna valami finomat főzni neki. Péntekre terveztem ugyan a bacon-be tekert csirkemájat, de akkor annyi dolgom volt, hogy el kellett halasztanom a dolgot. Most azonban végre lehetőségem volt arra, hogy megcsináljam. Ahogy előkészítettem a hozzávalókat az asztalon, sorba jöttek az ötletek, hogy mivel lehetne feldobni az ünnepi menüt. Tervem volt, hogy csinálok bacon kosárkákat, azokat megsütöm, és majd a megsült szalonnába teszem a salátát. Hát ez gyönyörű gondolat lehetett volna, szépen kosárkát formáztam a szalonnából, de valami gusztustalan módon összesöndörgőzött a sütőben, és ebbe semmit nem tudtam volna tenni. Van ilyen, ebből is tanultam. Legközelebb másként fogok próbálkozni.
Nem volt szép, így egy kicsit bepánikoltam. Viszont az iskolában a munkám arról is szól, hogy gyorsan oldjak meg dolgokat a legkreatívabb módon. Így kitaláltam egy ötletet. Összezedtem mindent a kertből. Szedtem fodros salátát, paradicsomot, snidlinget, majd összekockáztam/daraboltam őket, valamint volt otthon még uborka és paprika is. Nem szerettem volna direkt hagymát beletenni, mert Picimék nem igazán bírják. A snidlingnek olyan jó erős illata volt, hogy összevágtam picikre és megszórtam a salátát... Amióta a balkonládából kiültettem a  kertbe, nő mint a bolondgomba és már nem fűszál vékony, hanem szép vastag szára van :) Végül a  salátát nem flancoltam túl, lelocsoltam egy nagyon kevés olivaolajjal, egy nagyon kevés himalája sót szórtam rá, valamint frissen őröltem három színű borsot, majd miután összekavartam, egyszerűen csak rátépkedtem a  megsült bacon szalonnát. A körettel megvoltam szerencsére. Maradt a hűtőben kapros túró szombatról, de önmagában senki nem ette volna meg, így kitaláltam, hogy hogyan használhatnám fel. 6 gombát vettem még a délután, hogy jó lesz az még valamire a közeljövőben. Miután megtisztítottuk a gombát, és kiszedtük a tönköket, himalája sóval megszórtuk a  belsejét, majd megtöltöttük a gombafejeket a kapros túróval, végül leszórtuk reszelt sajttal. Egy hőálló edénybe tettük, fóliával lefedtük. Ekkor jöhetett a máj. A májról azt olvastam, hogy nem szabad sózni, mert akkor kemény lesz. Hát dilemmáztam, hogy akkor hogyan lesz íze...Végül elkezdtem kutatni csirkefűszersó után, hogy majd befűszerezem azzal, de nem volt itthon. Így mással fűszereztem be, KNORR flekken villámpáccal. Ahogy befűszereztem a  májat, betekertem a szalonnába, majd a kis hőálló edénybe végig sorakoztattam a külön külön betekert májakat. A tetejét tényleg csak egy nagyon kevés olivaolajjal lecsorgattam, valamint nagyon vékonyan tettem a szalonnára is a fűszerből. Rá az alufólia, szerencsémre elfért egymás mellett a két edény, így egyszerre sütöttem azokat. Közben megkértem Picimet, hogy csináljon egy finom limonádét, mivel hoztam haza lime-ot, citromot, és narancsot is. Végül a narancs nem került bele. Barnacukrot oldott fel egy nagyon kicsi vízben, majd belefacsarta a limeot, szedett friss mentát a kertből, teli rakta jéggel, és felöntötte FRÖCCSVÍZZEL :) Azért szeretjük a fröccsvizet, mert hosszabb ideig megmaradnak a buborékjai.
Akár egy alkohol mentes mojitóként is elmehetne gondoltam. Alig vártam, hogy kész legyen minden és megkóstoljam. Megterítettünk a kertben, és szerencsére nem sokat kellett várni ahhoz, hogy minden meg is süljön a sütőben. Szerencsére a máj és a gomba is egyszerre sült meg. Tálaltuk, majd Picim felvetette, hogy a mi poharunkba kerülhetne rum is, mit szólok hozzá. RUM? Hogyne kerülne már bele RUM. Imádom!  A Kedvencem a Captain Morgan, így hát kérdés nem volt, hogy melyiket vigyük ki az asztalra. Abból is a fűszeres verzió. Évek óta a véletlen kapcsán kóstoltam meg, de a világ legjobb döntése volt. Szerintem sokkal finomabb a Bacardinál és olcsóbb is.
Anyósomnak nagyon tetszett ahogy szervíroztuk a vacsorát, majd megkóstolta és nagy elismerésként éltem meg, hogy ízlett neki nagyon. És tényleg nem azért mert mi csináltuk, de minden tökéletesen el lett találva, nagyon finom lett minden. Iszonyat jól laktunk. Mivel mégis csak szülinapi vacsoráról van szó, nem maradhatott el a desszert. Desszertnek ettünk egy kis fagyit azért, de nem sokat!
 


Annyira meleg volt amikor készen lettünk, hogy egy kis trikóban, és egy kis gatyóba mentem ki a kertbe Picimmel együtt. A vacsora végére azonban ott ragadtunk a kertben a sátor alatt, ugyanis jött egy 15-20 percig tartó felhőszakadás. A végén már úgy fáztam mint a kutya, nagyon lehűlt a levegő. Ahogy betudtunk már menni a házba, nem csináltunk már mást csak lazítottunk. Megnéztük a  Trónok harcának az utolsó részét. Ledöbbentünk annak ellenére, hogy tudtuk, hogy kb mire számíthatunk. Nagyon kezd elrugaszkodni a  könyv a sorozattól sajnos. 
Na de nem vonatkoztatok el, jó volt újra a konyhában lenni, és főzni, főleg Picimmel. A kezem alá dolgozott rengeteget, és nélküle nem is készülhetett volna el ilyen finomra ;) a vacsora. Úgyhogy neki is egy nagy köszönettel tartozom, és nagyon hálás vagyok amiért ilyen rendes és segítőkész. Ezen a héten legalább kétszer fogunk még főzni, én már nagyon várom a következő alkalmat. 
Mivel jelenleg dél van, jó étvágyat mindenkinek :)

2015. június 29., hétfő

Wellnes és a hétvége

Péntek
Két óra munka után felkerekedtünk Kriszti munkatársammal és elindultunk, hogy a 71-es busszal átmenjünk Újszegedre. Nem jött a busz, a troli előttünk ment el, így jött a gondolat, hogy sétáljunk át a hídon. Aki ismer, tudja hogy van 3 dolog amitől rettegek, az egyik ebből a híd... Konkrétabban a hídon való átkelés gyalog/kerékpárral és a hídon való ácsorgás. Gyakorlatilag hisztérikus hangulatba kerülök és bepánikolok. Tehát mély levegő, és átkeltünk a hídon, elbeszélgettük az egészet, meg siettünk, hogy nehogy miattunk kelljen a többieknek várni. Észre sem vettük, de már odaát voltunk.
Mikor mindenkit bevártunk aki jött a programra, átöltöztünk gyorsan, majd elindultunk a csendes wellness felé. Maga a hely, iszonyat szép volt, nagyon tetszett. Rengeteg pálma, rengeteg növény, hihetetlen ötletes módon elhelyezve.  Elsőre kipróbáltuk a jacuzzit, majd a sima bubizós medencét, aztán 11 órakor egy olivás szeánszon vettünk részt.
Olivás szeánsz:
Tizen voltunk ezen a szeánszon. Három szintes finn szaunába mentünk. Legtöbbünk az alsó szinten helyezkedett el. A szaunamester bejött, egy bambuszdézsával és kanállal. A dézsában víz volt. Egy kanálnyi vizet vett ki, amibe aztán illóolajokat csöpögtetett. Az illóolajos vizet eztán a  kövekre locsolta. Legyezte felénk az illatot, és próbáltuk kitalálni, hogy melyik is lehetett az. Kicsit később hozott nekünk jeget, amivel a testünket, arcunkat kellett hűsíteni, jól esett nagyon, végül dobott a kövekre jeget, úgynevezett hősokkot alkalmazott. Majd kiment, és egy bambusz tálcán hozott nekünk kis tégelyeket. A tégelyekben volt tengeri só, amit összekevert olivaolajjal. Ezt kellett bedörzsölni a bőrünkbe. Csípett, de mégis jól esett az egész. Közben lágy zene szólt, nagyon hangulatos volt. Maga a szeánsz 15 percet vett igénybe. Az olivaolajas pakolás után időztünk egy kicsit a szaunában, majd kimentünk lemosni az olivás kencét és kimentünk a levegőre pihenni. 
Azt mondta a szaunamester, hogy ugyanannyit pihenjünk a szauna után mint amit bent töltöttünk, tehát 15 percet. 
Ezután jacuzziztunk, elvoltunk, körül néztünk, elmentünk egy kávét inni, közben csúszdáztunk. A kedvenc a ,,hagyma" csúszda volt. Ettől féltünk a legjobban, de ez volt az , amin többet csúsztunk le. 
(erről a hosszába piros sárga csíkos csúszdáról van szó). Ami félelmetes volt benne, hogy egy zárt ,,csőn" keresztül indultunk el, és ebbe a tölcsér szerű részbe csúsztunk bele, ahol még aztán körözve  csúsztunk. Kb. 3 kört tettünk meg a tölcsérben, majd beleestünk a medencébe. Ezt követően egy kis csúszdán is lekellett csúszni, hogy kitudjunk a medencéből menni. Csúcs volt. A kék csúszda nem volt ennyire jó szerintem. Túl gyors volt és kiszámíthatatlan. A móka után egy páran elmentek már haza, de mi még maradtunk, hiszen egy csokiszeánszon is részt vehettünk.
Csoki szeánsz:
40-45 fokos gőzkabinban zajlik ez a rituálé. Egyből eszembe jutott anyósom, aki imádja a csokoládét, és arra gondoltam, hogy mit fog gondolni hogy ha elmesélem neki, hogy min vehettem részt. A gőzkabinban volt tehát a program, bevallom őszintén, nekem ez jobban tetszett. Sokkal jobb volt a gőzben lenni. Csapkodta ugyanúgy a meleget egy törölközővel az a fickó, aki az első szeánszon foglalkozott velünk. Itt már ilyen latinos zene szólt. Majd hozta a kis tégelyeket. Magas kakaótartalmú kakaót, olivaolajat és kókuszreszeléket kevertek össze, ezzel kenegettük magunkat. Sokkal jobban eltudtunk szerintem (én legalábbis) lazulni ezzel a szeánsszal. A szeánsz után letusoltunk, majd ismét pihentünk. Nagyon puha lett a bőröm, olyan jó érzés volt. Már az első alkalom után is, de eztán... :) 

Krisztivel még bementünk a sószobába, majd kétszer 15 percre bementünk az infraszaunába, kipróbáltunk mindent, amit lehetett.
4 óra után pedig elindultunk haza. Naygon jókat nevettünk, komoly témákról is szó esett közben, de összességében hihetetlen jó élményben volt részünk.  Mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet, különösen ezt a csendes wellnes részt. Kipihenten, teli élménnyel elindultam haza. Otthon pedig munka volt, mert szombaton kettős szülinapozás volt, így kapkodni kellett magam. Rendet vágni, meg amiben tudtunk segítettünk Mackómmal.
Szombat:
Elég korán sikerült felkelni, de nem is volt baj. 7 órakkor már takarítottam, pucoltam az ablakot, takarítottam a fürdőt, segítettem főzni, valamint a főzést elősegíteni. 
Nagyon sok minden lett főzve, és minden nagyon finomra is sikeredett. Anyuért gyorsan kiugrottunk, ő is segített nekünk. Anyuval befejeztük az egyik torta díszítését, és lassan, apránként mindenki megérkezett. Közel 30-an voltunk. Jól érezte szerintem mindenki magát.
Tegnap pedig már végre beszabadultam a kertbe, kigazoltam, anyuci segített a paradicsomot megkaccsolni, és felkötözni azt, nagyon aranyos volt, hogy segített. Este pedig belocsoltunk mindent jó alaposan, így most kicsit nyugodt vagyok, hogy minden rendben van a kerttel. A növények szépen cseperednek, színesednek, érnek :) A paradicsom isteni finom, a karalábomból az ünnepi ebédbe is sikerült tenni.
Ma pedig külön boldogság, hogy végre Főzni fogok :) Pénteken elmaradt a nagy főzés amire rákészültem, annyi dolog volt. De ma nem fog, végre beszabadulhatok a konyhába és kiélhetem magam :) Holnap gasztró nap lesz a blogon :)

2015. június 26., péntek

Események sora :)

Ez a hét teljesen inaktív az írás tekintetét véve. Nincsen időm, tegnapelőtt este fél 11-ig csináltam a powerpointot a beszámolóról, hogy a tegnap reggeli év végi értekezleten kitudjuk vetíteni.
Mondanom sem kell hogy a különböző mérések smile-jaiból elegem van. Mindet egyesével kellett beillesztenem, gondosan figyelve arra, hogy a táblázatokban ne legyen hiba, még a színt illetően sem. A végére már elegem lett a v:168, z:51, k:102-es kódszámú színből. Tegnap 8 órától 12-ig értekeztünk, utána pedig az egyik leendő nyugdíjas pedagógusunkat búcsúztattuk el, fél2 felé ebédeltünk.
Nagyon finom előételt készített Éva néni (akit búcsúztattunk). Főételnek én fokhagymás grillezett csirkecombot és juhtúróval töltött husit ettem, a köret hozzá rizs meg petrezselymes burgonya volt. Fincsi volt, de a fele is elég lett volna. A desszert pedig nem volt más mint epres torta. De volt még Éva néni keze álltal készített zserbó, karamellás süti, túrós süti... Rengeteg minden, de a felét se lehetett  megkóstolni. Legszivesebben bedőltem volna utána egy röpke szundira az orvosi szobába az ágyra. Jó volt a hangulat, főleg Krisztivel (pedasszisztens) bohóckodtunk. Kár hogy elment korábban. Petrust nagyon sajnáltam, ő vele már csak akkor fogok találkozni ha behoz papírokat a CSED igényléshez vagy ha behozza a kisbabáját. Iszonyatosan fog hiányozni, de boldogsággal tölt el, hogy babázhat egy pár hónap múlva. Egy másik kolléganőnk is meglátogatott minket, akinek a kisfia 5 hónapos már. Nagyon nagyon aranyos volt a kicsi Andriska, reméljük hamarosan látjuk őket is!
A ma... Ma megyünk az Aquapolisba csobbanni a tantestület néhány tagjával. Elterveztük Krisztivel, hogy majd ezen a napon megszerezzük az alap színünket a nyárra, hát így ahogy kinézek az ablakon nem hiszem, hogy itt bármit is fogunk barnulni, inkább fakulunk. :D Úgyhogy marad a szauna meg a jakuzzi plusz ami jön. :-P Reggel amikor szedtem elő a fürdőruháim, volt olyan amire nem is emlékeztem már tavaly óta. Mondjuk nálam már csak picim volt viccesebb, amikor a 4 közül ő csak kettőre emlékezett :DD Mindent felkellett próbálni, és így döntöttem nehezen persze voltak kalandok hogy nem találtam az alját annak amit felakartam venni, de végül csak meglett az is :D Tehát ma pancsolás :) 

Várom :) Gyűjtöm az erőt a holnapi családi bulira. Picim nagynénjeinek lesz a kerek születésnapjuk megünnepelve (az egyiknek 50. a másiknak 60.), az egész család ott lesz, így ma ha végzek a nagy pancsolással, rohanok haza, hogy pakoljunk, takarítsunk, süssünk.
Várom már, hogy jövőhéttől egy kicsit lassítsunk. De a vasárnapot is várom, nem tervezek sok mindent vasárnapra, maximum annyit, hogy anyucit elviszem a Tiszára, mert már elég sokszor megigértük neki és mindig elmaradt. Reméljük nem fog esni, és sikerül kivinni őt. Makk pedig a keresztapukájával szeretne menni horgászni, így tényleg nagyon remélem hogy jó idő lesz. Be kell valljam, már ennék finom Tiszai keszeget roston sütve. Tavaly nem is használtuk a halsütő rácsunkat, pedig abban az igazi a keszeg (na meg egészségesebb is így elkészítve). De egy jó pár receptet kipróbálnék már. Alig várom, hogy menjünk Szentesre, venni szeretnék füstölt sót. Kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lesz a  husinak ha ezzel a sóval van befűszerezve .:) De ami a leges legjobban mozgatja a fantáziám, az nem más mint egy extrázott padlizsánkrém. Úgy tervezem, hogy a grillen fogom megpárolni tálcában a padlizsánt, és a kérgét megfüstölöm, meg egy kicsit megsütöm.Az elkészítés ugyanúgy fog menni, csak kíváncsi vagyok, hogy mivel lesz másabb, ha érződik rajta egy kis füst. De ha már grill, Picimmel kipróbálnánk az ananászkarikákat grillezve úgy, hogy fokhagymás vajjal van kenegetve. Megjött a hamburgerhúspogácsa nyomója is, ami olyan speciális funcióval is rendelkezik, hogy úgy is meglehet csinálni a pogácsákat vele, hogy a közepébe lehessen rakni sajtot... :) Nah csak legyen jó idő... úgy elővesszük a  grillünket... már egy hete lassan nem sütkéreztünk :) Elvonási tünetek jelentkeznek. :)
Addig is...mai ebédnek baconszalonnába tekert csirkemájat álmodtam meg krumplipürével... ;) mellé egy kis bazsalikomos paradicsomsalátával.
 Kicsit áttértem a  sütés főzésre :D legközelebb ezekről csak akkor írok, ha már meg is csináltam őket :D
Na de nem is fecsegek tovább, lassan indulni kell :) 
Kellemes hétvégét mindenkinek, vasárnap élménybeszámoló :)

2015. június 24., szerda

Menekültek között

Tegnap nem sikerült írnom, mert nagyon sok dolgom volt. Nem bírtam normálisan kipihenni magam, így picit morcosan és kómásan indultam el otthonról ma. A buszmegállóban láttam, hogy ott van egy rendőr autó. Hát mondom napok óta szerencsére nem is láttam menekültet, vajon miért lehetnek akkor ott. Ahogy közelebb értem, láttam, hogy őriznek 10 embert, csak addig takarták őket a bokrok. Lehet gonosz dolognak tűnik, de nem éreztem sajnálatot sem irányukban. Hogy miért? Mert láttam, hogy mit tesznek a környezettel, láttam, hogy betörnek kis kertekbe, hogy tépkedik a fákról a gyümölcsöt, de úgy, hogy ágastól. Csak a rombolást látom amit csinálnak, és ez felháborító! Én sem azért gondozom a kertem, hogy aztán ledirimbolják, megtépkedjék, kitapossák a zöldséget/gyümölcsöt. 

De nem is ez volt a megrázó a reggelben, hanem az, hogy miután felszálltam a helyijáratos buszra, az egyik rendőr megkérdezte a buszsofőr hölgyet, hogy vannak-e menekültek a buszon. Mondta, hogy persze, vannak egy páran. Felszállt a rendőr, és lefelé irányította őket, volt aki nem akart menni, azt egyszerűen meglökte...volt aki a maximum 3-4 hónapos gyerekkel a karján szállt le a buszról vigyorogva. Nem néztek ki jószándékúaknak sem. Így egyre csak gyűlt lent a tömeg.  Olyan érzésem volt eközben, mint amikor a zsidóságot szállítottaták le régebben a tömegközlekedési járművekről.
De ez csak egy történet. Múltkor a bakter hívta be magához kávézni őket, amíg a  menekültek itták a  kávéjukat, a bakter hívta a rendőröket, hogy micsoda nagy fogásra tett szert, és el is vitték aztán őket. Valahol mélyen ez azért nagy szemétség volt úgy érzem. Nem csodálkozok a számokon sem, hogy van hogy 200-300 embert is elfognak egy nap.
Régebben amikor elsőre írtam egy több gyermekes családról, sajnáltam őket. Most, hogy hallom hogy a különböző riportokban hogyan nyilatkoznak, hogy arra panaszkodnak hogy úgy kell élniük mint a hajléktalanoknak (sátrakat állíttatak fel a menekült tábor tagjainak, és egy szatyor élelmet kaptak) melyik itthoni rászoruló kap naponta egy szatyor élelmet? Hát na....Szerintem felháborító az egész.
Kicsit meglepődök azért magamon, hogy így vélekedek róluk, de jócskán tehetnek arról, hogy rengeteg embernek elege van belőlük, és ezt igazán azok értik meg igazán, akik itt közvetlenül ,,mellettük" élnek, illetve találkoznak velük nap mint nap. 
Úgy gondolom, hogy biztosan lesz még történet velük kapcsolatban, hiszen állítólag eztán indulnak meg igazán. 
Na, de nem is morgolódom tovább, induljon a nap, jócskán van mit tenni :)

2015. június 23., kedd

New York-i sajttorta

Eredeti New York-i sajttorta receptje (igaz nem New Yorkból, hanem Floridából):

Hozzávalók:
A tésztához

  • 20 dkg apróra zúzott keksz (Én teljeskiörlésű kekszet használok általában, de most elsőre kakaós kekszből készítettem)
  • 5 dkg kristálycukor/barnacukor
  • 12 dkg sótlan, felolvasztott VAJ

A töltelékhez

  • 80 dkg - 1kg sajtkrém (mascarpone, filadelfia) Bár most a Lidl-ben kapható sajtkrémet használtam (vödrös) ,ami szintén jó, ezt a sajtkrémet csak sütéshez lehet használni. Így a legdrágább alapanyag a tortához csak a felébe került.
  • 15 dkg kristálycukor/barnacukor
  • 5 dkg liszt
  • 5 szobahőmérsékletű tojás
  • 1 citrom reszelt héja
  • fél üveg vanília aroma

Tanácsok a sajttorta elkészítéséhez

A sajttorta felülete megrepedhet. Ennek elkerülése érdekében nem szabad túlságosan felverni a tésztát, főleg, amikor a sajtkrémhez hozzáadod a cukrot. A repedés másik oka a túlsütés. A sajttorta akkor van kész, amikor kemény, de a belseje látszólag még nedves és rezeg.

A tészta elkészítése

Keverd össze a kekszet, a cukrot és az olvadt vajat egy közepes tálban. Egyenletesen nyomkodd oda a tepsi aljához és 2,5 cm magasságban a tepsi oldalához a morzsákat. Takard le és tedd a hűtőbe, amíg elkészül a töltelék.

A töltelék elkészítése

Helyezd az elektromos robotgép táljába a sajtkrémet, a cukrot és a lisztet. Közepes fokon verd fel, amíg egyenletes nem lesz (kb. 2 perc), majd kapard le a tál oldaláról, ha szükséges. Egyenként add hozzá a tojásokat és mindegyik adagolás után verd még 30 másodpercig. Kapard le a tál széléről a masszát. Add hozzá a citromhéjat, a vaníliakivonatot és addig keverd, amíg teljesen össze nem állnak. Vedd ki a tésztát a hűtőből, és öntsd bele a tölteléket (híg tészta). Tedd a sütőformát egy nagyobb tepsibe, majd a sütőbe. Fontos hogy a sütő legaljára egy külön kis tepsibe kerüljön víz! Süsd 15 percig 170 fokon, majd csökkentsd a sütő hőmérsékletét 120 Cº-ra és hagyd sülni még másfél óráig, amíg meg nem keményszik, de a belsejének kicsit nedvesnek kell maradnia. Vedd ki a sütőből és tedd a rácsra.
Ezután bármit rátehetünk amit szeretnénk, úgy a legfinomabb, ha egy éjszakát áll és összeérnek az ízek.

Szombati vendégváró, gasztronómiával fűszerezve

Nagyon eseménydús volt a hétvége, és pont ezért csak a szombati napot írom le a mai bejegyzésben, amelyben benne lesz a kedvenc süteményes receptem is. ;)
A reggel úgy indult, hogy Mackóm kiment horgászni. A horgászatának eredménye egy 34 cm-es dévérkeszeg volt és 4 db tenyérnél nagyobb keszeg. Nagyon ügyes volt, így a tiszavirágzás idejének közepén.

Na de, hogy mi addig mit is csináltunk amíg Makkom horgászott. :) Kibontakoztathattam a főző tudományom rendesen. Ebédre csak levest főztem, de nem is volt baj, hogy nem volt második. Elteltünk vele. A leveshez nem méregettem a hozzávalókat, így csak nagyjából mondom el, hogyan készült és mi került bele. Anyukám volt a kuktám. Pucolt és karikázott: répát, gyökeret, kockázott: zellert, sertéshusit.  A zöldbabot megpucolta és kb 2 cm-es nagyságúra vágta. Miután minden zöldséget megpucolt, összedarabolt, átvettem az irányítást és megpároltam ezeket a zöldségeket és a husit egy kis olivaolajon. Miután a húsnak elment a rózsaszín színe, felöntöttem vízzel, dobtam bele egy pár darab babér levelet. Főztem jó darabig, majd ízesítettem tengeri sóval, borssal, majd beletettem az összekockázott krumplit és a zöldborsót. Miután megfőztem, tejfölt elkevertem egy kis liszttel, sóval, borssal, kaporral és citromlével, egy kis leves levével majd behabartam a levest.
Elfogultság nélkül, tényleg nagyon finomra sikeredett. 
A levesen kívül a délelőtt folyamán készült még sajt torta is a vendég várásra, valamint bepácoltam a húsokat, amiket a tárcsán sütöttünk meg. Készült még 3 féle saláta is. Mivel keresztanyukám rengeteg mindent nem ehet, így szinte mindenből készítettem neki is kímélő változatot.
Keresztanyunak csináltam köretnek joghurtos almás, cseresznyés, barackos salátát.
Általában úgy szoktam készíteni, hogy kerül bele durvára összevágott dió, mazsola... de ezeket nem eheti, így kihagytam. Menta levéllel lett díszítve. Bármilyen gyümölcsöt felhasználhatunk, rakhatunk bele magokat, mazsolát, diót, mogyorót, bármit amit szeretünk, továbbá még (tetszés szerint) joghurtot és citromlevet.
A másik két köret nagyban hasonlított egymáshoz, de mégis eltért.
Az egyik saláta joghurtos kapros zöldség saláta volt. Volt benne: (kukorica, paprika, paradicsom, káposzta, fodros saláta, jégsaláta, répa, uborka) a kaprot a natúr görög joghurttal, fokhagymával, sóval, borssal összekavarjuk és beforgatjuk az egész salátát az öntettel. Direkt nem raktam rá hagymát, mert vannak epések is köztünk... :)
A másik  saláta összetevői ugyanezek voltak, ám erre olivaolajat raktam, valamint Dán fehér sajtot, ami alapjáraton sós ízű sajt, így a salátára külön már nem raktam sót. Ez  a sajt nagyban hasonlít a Feta sajthoz, de jóval olcsóbb, és bárhol lehet kapni. Én az Aldis fehér sajtot szeretem. Más fantázianévvel van még a Lidiben is(ez a  legsósabb) és van a Pennyben is Sissi Krémfehér sajt néven.
Sütemények.... Anyu szülinapjára sajttortát készítettem, melynek a tetejére a kertünkből szedett málnát raktam, de került még rá lédús nektarin, meggy és cseresznye is.
Eredeti New York-i sajttorta receptje (igaz nem New Yorkból, hanem Floridából):

Hozzávalók:
A tésztához

  • 20 dkg apróra zúzott keksz (Én teljeskiörlésű kekszet használok általában, de most elsőre kakaós kekszből készítettem)
  • 5 dkg kristálycukor/barnacukor
  • 12 dkg sótlan, felolvasztott VAJ

A töltelékhez

  • 80 dkg - 1kg sajtkrém (mascarpone, filadelfia) Bár most a Lidl-ben kapható sajtkrémet használtam (vödrös) ,ami szintén jó, ezt a sajtkrémet csak sütéshez lehet használni. Így a legdrágább alapanyag a tortához csak a felébe került.
  • 15 dkg kristálycukor/barnacukor
  • 5 dkg liszt
  • 5 szobahőmérsékletű tojás
  • 1 citrom reszelt héja
  • fél üveg vanília aroma

Tanácsok a sajttorta elkészítéséhez

A sajttorta felülete megrepedhet. Ennek elkerülése érdekében nem szabad túlságosan felverni a tésztát, főleg, amikor a sajtkrémhez hozzáadod a cukrot. A repedés másik oka a túlsütés. A sajttorta akkor van kész, amikor kemény, de a belseje látszólag még nedves és rezeg.

A tészta elkészítése

Keverd össze a kekszet, a cukrot és az olvadt vajat egy közepes tálban. Egyenletesen nyomkodd oda a tepsi aljához és 2,5 cm magasságban a tepsi oldalához a morzsákat. Takard le és tedd a hűtőbe, amíg elkészül a töltelék.

A töltelék elkészítése

Helyezd az elektromos robotgép táljába a sajtkrémet, a cukrot és a lisztet. Közepes fokon verd fel, amíg egyenletes nem lesz (kb. 2 perc), majd kapard le a tál oldaláról, ha szükséges. Egyenként add hozzá a tojásokat és mindegyik adagolás után verd még 30 másodpercig. Kapard le a tál széléről a masszát. Add hozzá a citromhéjat, a vaníliakivonatot és addig keverd, amíg teljesen össze nem állnak. Vedd ki a tésztát a hűtőből, és öntsd bele a tölteléket (híg tészta). Tedd a sütőformát egy nagyobb tepsibe, majd a sütőbe. Fontos hogy a sütő legaljára egy külön kis tepsibe kerüljön víz! Süsd 15 percig 170 fokon, majd csökkentsd a sütő hőmérsékletét 120 Cº-ra és hagyd sülni még másfél óráig, amíg meg nem keményszik, de a belsejének kicsit nedvesnek kell maradnia. Vedd ki a sütőből és tedd a rácsra.
Ezután bármit rátehetünk amit szeretnénk, úgy a legfinomabb, ha egy éjszakát áll és összeérnek az ízek.
Mire haza érkezett Picim, pont kihűlt a tészta, így segített nekem befejezni azt. Rápakoltuk a gyümölcsöket, arra pedig piros zselatint készítettünk majd kanalaztunk, így nem volt gond hogy esetleg nem marad fix a gyümölcs a tortán. (Másnapra már csak egy szelet maradt belőle).
Addig sem tétlenkedtem amíg sült egyébként a torta, bepácoltam az összes husit. 3 féle páccal lettek a húsok elkészítve. 
Délután már úgy éreztem magam mint akit kifacsartak, de nagyon vártam, hogy elkezdjünk sütögetni. Anyu ez idő közben kitalált egy receptet (amit a kis huncut nem írt le nekem) de nagyon nagyon finom lett a végeredménye, főleg melegen volt eszméletlen jó. Ha legközelebb otthon leszek, majd leírom a tésztájának a receptjét. Sajtkrémes csigát készített. Kinyújtotta a tésztát, sajtkrémet melegített, majd rákente a kinyújtott tésztára. Megszórta reszelt sajttal, feltekerte, majd szeletekre vágta. Megkente a tetejét tojással, és kisütötte. Fincsi lett. Meglehet szórni a tetejét még sajttal is.



Délután mikor elérkezett az idő, begyújtottuk a fát a tárcsa alatt, hogy legyen szuper kis parazsunk. Pici olvasott egy praktikus megoldást a tárcsa olajozásához. Steve Raichlen (a barbecue királya) adott egy olyan praktikát, hogy olajat rakott egy kis tálba, egy hatalmas húsvillával felszúrt egy félbe vágott hagymát. A hagymát belemártotta az olajba,majd megkente a hagymával a grill rácsait. Mi ugyanígy kezdtünk a sütögetéshez hozzá, csak mi tárcsán dolgoztunk. Ezzel a módszerrel nem is égettük meg magunkat. Isteni finom lett minden husi.
 
Nos tehát ennyi mindennel készültünk, és el is fáradtunk a végére. Senki nem éhezett. Mindenki jól lakott, és jól érezte magát. Persze történt egy kis baki is. Anyunak rendeltünk egy különleges gyertyát Kínából. Az alakja egy összecsukott szirmú lótusz volt. A közepén egy tűzijátékot kell meggyújtani, mely meggyújtja a szirmokon levő gyertyákat, és eközben a szirmok kinyílnak. Közben forog és zenél is. Látványilag szuper gyertya, de sajnos a miénk szerintem pont selejt lehetett, mert nem nyílt ki teljesen, nem is zenélt, forogni sem forgott :D de unokatesóm szétkapta, megcsináltuk, és a tűzijáték helyére egy vékony,pont beleillő torta gyertyát állítottam amit aztán meggyújtottam, tehát anyu az összeeszkábált, forgó,égő,zenélő, szuperül működő gyertyában is gyönyörködhetett. És így zárójelben megjegyzem, hogy miután Ádi megbuherálta a gyertya zenélőjét, annyira zenélt, hogy le se állt. :)
Egy videó arról, hogy hogyan kellett volna az eredetinek működnie:
Nagyon sokat nevettünk közben, mindenkinek ilyen családi összejöveteleket kívánok.
És ha már összejövetel, ezen a héten ismét lesz egy, itt Szegeden.
Kellemes hét indítást kívánok mindenkinek.

2015. június 19., péntek

Nem mindig jönnek össze a dolgok

Biztosan mindenkinek vannak olyan napjai amikor semmi nem jön össze. Az enyém pontosan így kezdődött. Annak ellenére, hogy tudatában voltam annak, hogy a korábbi busszal kell járnom, teljesen kiment a fejemből és ráérősre vettem a készülődést, mondván úgyis van még 40 percem az indulásig...Benyomtam a vízforralót, közben kirohantam a kertbe, hogy szedjek a szendvicsre a mi saját kezünk által megtermelt kis zöldségeinkből (salátát és paradicsomot). Most érett meg az első törpe paradicsom, alig vártam hogy leszedhessem.  Úgy vártam a  reggelt, csinálni szerettem volna Picimnek reggelit és hozzá  kávét, mindennel előkészültem már tegnap este, amivel tudtam, hogy nyugisan kelljen reggel mindent megcsinálnom. Éppen mostam a két kis paradicsomot, amikor is Mackó mutatja, az óráját. Nem értettem. Aztán miután mondta, hogy a hamarabbi busszal kell mennem, hát kapkodhattam magam. A szendvicset se tudtam megcsinálni. Gyors bekortyoltam a kávém (utálom elkapkodni) aztán már rohantam is. A csini ruhám majdnem otthon hagytam, Gizike néni (anyósom) szólt utánam, hogy vigyem a ruhám (ma tanévzáró). Utálom a rohanást... És szó szerint rohanhattam is a buszhoz. A busz csordultig emberrel, de inkább nyugdíjasokkal, akik csak ordítani tudnak, ez a morcos hangulatomnak igazán jót tett. Piacos járatnak hívom.... ezen a járaton nincs kedves és normális idős nyugdíjas ember...  Utólag tudatosult bennem, hogy a telefonom is otthon maradt, és, hogy ki se festettem magam (ez volt a legnagyobb probléma) :D Nos ennyit is a morcos, felejtős, kapkodós, balszerencsés reggelről amit nehezen éltem meg, mert egyáltalán nem jellemző ez rám.
Na de a hétvégéről átfogóan :)
Holnap jönnek keresztanyumék hozzánk, ugyanis most fogjuk megünnepelni Anyukám születésnapját.  Délután jönnek majd, tehát lesz időm délelőtt szépen, kényelmesen előkészülni. Csirkemellet és Tarját fogunk sütni tárcsán (a pácokat nem tudom még, de a beszámolóba úgyis leírom), lesz hozzá görög saláta, desszertnek pedig sajttortát fogunk sütni, aminek a tetején lesz málna, szeder, meggy (kizárólag a kertünkből) a tetejére pedig zselé, hogy ott tartsa a gyümölcsöket. Meglepetés is lesz, de erről csak azért nem írok, mert tudom, hogy anyu olvas :D Tehát csak utólag fogok erről írni. :) 
A hétvége folyamán remélem sikerül eljutnunk Dezsőhöz Squasholni. Van köztünk Makkommal egy megegyezés. A Squah-ozásunk úgy zajlik, hogy egy pár bemelegítő ütögetés után jön a komoly játék. Egy kisebb meccset 21 pontig játszunk. Egy órás squashozásba átlagban 3 kis meccs fér bele. Akinek hamarabb kijön a 21 pontja, az nyeri a kis meccset, a 3 kis meccs eredménye alapján valamelyikőnk megnyeri a napi játékot, és annak jóvá írunk összesítettként egy pontot. Aki hamarabb jut el az 5 pontig, azt meghívja a ,,vesztes" egy pizzára. Jelenleg 3:2 az állás az én javamra. Tehát 3 nap én nyertem, Mackó pedig 2 nap. Van esélye még mindig egyenlíteni és győzni is. Legutóbb én kaptam a pizzát, az általam választott pizzériából. Igazság szerint titkon szeretném is hogy most én hívjam meg, de nem hagyom magam. Ő sem teszi és ezt szeretem benne. Mindig nagyon szoros meccseket játszunk le, és úgy érzem minden alkalommal egyre ügyesebbek vagyunk. 3 éve squasholunk, és imádjuk.
 
 Ha túlságosan vezet a meccs közben Pici,akkor bepróbálkozok, hátha lefaraghatok egy két pontot....Ilyen kifogásaim vannak: ,,pont becsuktam a szemem" vagy, hogy ,,ez egyszerűen nem ért",  ,,nem volt meg a három ütés, így ez nem minősül pontnak". :D Olykor megesik olyan is, hogy belátom, hogy behozhatatlan előnyre tett szert Makk, így büszkén felemelt fővel gratulálok neki és persze teszem az agyam, hogy hagytam magam, csak azért sikerült győznie...! Egy csomót nevetünk közben, és megdicsérjük a másikat ha lehetetlen helyzetből hozza vissza a labdát. Télen kombinálni szoktuk a squasht a szaunával. Olyan jól eső tud lenni az, hogy egy óra intenzív mozgás után amikor már alapból zsizsegnek a  sejtjeid, beülsz a kabinba és mélázol és beszélgetsz, na meg persze izzadsz. :) Imádunk Dezsőhöz járni és imádunk squasholni. Egyből jobb kedvem is lett, hogy így beszélek róla.
Meglátjuk hogy mi lesz belőle, megtanultam, hogy ne tervezzek előre (egy darabig legalábbis), mert csak beleélem magam, lehet Pici kiszeretne menni horgászni a Tiszára. Nah majd lesz valami... :)
Kellemes hétvégét mindenkinek, hétfőn jön a beszámoló! :)

2015. június 18., csütörtök

Tisza,Távfutás,kerékpár, sütés...



A tegnapi nap folyamán hatalmasat sétáltunk Mackómmal. Kisétáltunk a Tiszára, más útvonalon közelítettük most meg. Feltünt, hogy amerre csak jártunk elhagyott ruhadarabok, fésűk, szemetek voltak elhajítva és dugva mindenhol.. Kiverte a biztosítékot nálam. Ennyire nem figyelni a környezetünkre... Elsőre szidtuk a hajléktalanokat, hogy biztosan azok hagynak meg dobálnak szét mindent. Későbbiekben szembesültünk a dologgal, hogy már nem a hajléktalanoké az erdő, hanem a menekülteké. Volt olyan, hogy a Tisza melletti kis kertek keritésére a ,,Trespassing" kifejezés volt kifüggesztve. Akkor tudatosult bennünk, hogy miért is van ennyi minden széthagyva. Fésűk, ruhák, szemét... Gusztustalan környezetet hagynak maguk után. Bármennyire is különböző kultúrából származóak vagyunk, alap, hogy NE SZEMETELJEK szét sehol. Nagy morgolódásom közben rábukkantunk egy gyönyörű horgászhelyre Picivel. Gyönyörű volt a hely, hatalmas, nem köves a part, árnyékos, de belehet tőle dobálni, csónak sehol, tehát ideális hely horgászatra. 
 A fő ok amiért elindultunk a Tiszára, hogy megnézzük, hogy elkezdődött-e a Tiszavirágzás, de még mindig nem volt szerencsénk hozzá. Máskor korábban elkezdődött, nem tudom, miért lustálkodnak ennyit, hátha a hétvége folyamán már látjuk őket. A folyó mentén futottunk az erdőben Picivel, sokkal izgalmasabb és jobb (szerintem) a tájfutás, mint amikor az aszfalton futunk. Jobban kell figyelni, én is mindenfelé néztem, le, fel, oldalra,hopp egy gyökér, jé ott egy őzike... nagyon-nagyon klassz volt.
Sajnos a horgászhelyet amit nagyon imádtunk ledózerolták, és egy kis patkó alakot is elkezdtek építeni ami azelőtt nem volt ott. Kíváncsiak vagyunk milyen lesz a környék, ha befejezik a munkát. Nagyon meredek partot csináltak, így egy jó darabig, biztosan senki nem fog ott horgászni.
 A nagy séta után hazaértünk, belocsoltunk, majd előkészültünk mára. Elő is kellett készülni, ugyanis ma VÉGRE egy év után biciklivel jöttem dolgozni.
Fáztam reggel, elbírtam volna viselni magamon egy pulóvert. 15 perc alatt értünk be, a kis komótos városnézősnél picit gyorsabb tempómban. Annyira szuper érzés volt tekerni, de nem tudom, hogy másnál hogy van az hogy ha mozgással indítja a napot, akkor frissebb lesz és energiával teli... Amikor úsztam munka előtt hajnalban vagy amikor bicikliztem... én mindig fáradtabb voltam, mint általában. Egy biztos a lelkemnek jobb volt, alig várom, hogy végezzek és mehessek haza. Imádok biciklizni, mindenhova azzal mentem mindig télen, nyáron. Azonban az előző iskolából ami be volt kamerázva és zárva is, ellopták a bicajomat. Persze azóta sem lett meg. Anyósom nagyon rendes volt, kölcsönadta a biciklijét, hogy betudjak jönni dolgozni. Felújítás folyik a városban, nem érnék be a buszommal csak 10 perces késéssel, vagy 25 perccel előbb mint a munkakezdésem, azt meg nem szeretném... Úgyhogy sporttal indult a mai nap, és meglátjuk, hogy még ma mi vár ránk. Egy biztos, Picim megy sörözni, ma van a szent sör nap... :) nekem meg a fantáziám csak birizgálja az a bizonyos meggyes pite amiről már hetek óta ácsingózok lassan... Találtam egy receptet, sokkal jobban hangzik, mint a normális meggyes pite recept, így lehet ezt fogom elkészíteni amíg ő távol van. Kicsit extrább verzió mint amikről olvastam, ha elkészül rakok fel róla képet és ha annyira finom is, mint amennyire jól néz ki, receptet is :) Remélem eljutok odáig hogy el is készítem. A csütörtökök a pakolásról, a kertről és minden másról szoktak szólni. Tehát meglátjuk. :) 
Kitartás mindenkinek, holnap péntek, holnap már irány Szentes :)