Hatalmas öröm :)

Tegnap elfáradtam ahogy haza vergődtem. Egész nap álmos voltam. Egész nap ásítoztam és arra vágytam, hogy a takaró alatt hozzábújjak Mackómhoz. Belécsimpaszkodjak, mint egy kis csimpánz az anyukájába, és aludjak egyet vele, közösen.

Hosszú volt a nap, mert elmentem neki papucsot nézni, de nem találtam olyat, amilyet szeretett volna. Aztán persze nem válaszolt és 20 perc egy helybe állás után kezdett rám melegedni a kabát az árkádban, és persze a kezem is teli volt.  Éppen elértem a buszt, gyorsan felugrottam. Nem siettem haza, Mackó dolgozott 7 óráig, utána pedig ment sörözni a munkatársaival, ahogy azt minden csütörtökön teszi, nincs ezzel semmi gond. Azért a kedvemre rányomta a bélyegét, mivel már reggel tudtam, hogy nem is nagyon fogunk találkozni. Azért csak haza értem. Sötétség, Anyósom nézte a tv-t, és a tv fényében a szemem sarkában megláttam, hogy van egy csomag az asztalon. Felkapcsoltam a villanyt, hogy lássam, hogy a várva várt csomag-e, mert akkor egyből vittem is volna fel az emeletre, eldugni Mackó elől. (Rendeltem neki ajándékot a születésnapjára) Méreténél fogva sem lehetett az a csomag, így jobban megnéztem.

Lapos volt. Az én nevem volt rajta. Ekkor kitágultak már a szemeim is. Persze karton volt, nem lehetett csak úgy széttépni a borítékot ahogy egy nagyon várt dolgokat csomagolom ki. Hát mivel nem bírtam elsőre kinyitni, megnéztem a feladót. GÉZA BARÁTOM küldte! JUJ akkor TUDOM MI EEEEEEEEEEEZ! És kb fél perc után vettem észre, hogy hol egyszerű kinyitni ezt a rohadt karton boritékot…. onnantól kezdve teljesen egyértelmű volt az egész… Hollandiából jött a levél, és minden porcikámmal csak azt vártam, hogy kivegyem és végre magamhoz szorítsam sok-sok év után… :)

Kivettem, és megpillantottam…a Taráról íródott könyvet.

 Zöld Tara iránt nagyon nagy odaadást érzek, így gyorsan főztem egy teát, felmentem az emeletre, csak olvastam, csak olvastam... bekapcsoltam hozzá egy relaxáló zenét és egyszer csak arra tértem magamhoz, hogy hát nekem kötelességeim is lennének, így gyorsan összepakoltam a cuccunkat mára, kivasaltam a ruhákat, tornáztam egy hatalmasat, majd visszabodorodtam olvasni. Hangulatvilágításként meggyújtottam pár gyertyát, és végre kezdtem örülni, hogy kibírom alvás nélkül, amíg Mackó haza nem ér az utolsó busszal.

Meg is írtam neki, hogy még ébren vagyok, ami tőlem teljesen szokatlan mostanában, mivel nem tudom miért, de fél 10kor úgy alszok mint akit agyonvertek. Olyan lágy volt a zene, elkezdtem kókadni, végül csak azért csuktam be a szemem, mert szerettem volna hallani azt a rohadt relaxálós zenét, aminek 40 perce ugyanaz a dallama volt… végül felriadtam, hogy megfogta  a lábam rá 5 percre…. Igazából nem is aludtam el… :) csak egy egészen picikét :) . Ő viszont már tudta, mert rám írt, és arra tuti reagáltam is volna, tehát lebuktam :D

Talán majd a következő sör nap alkalmával. Géza barátomnak rettentően nagyon köszönöm a csomagot, ígérem, fizetés után feladom én is a neki szánt csomagot, fájdalomdíjjal. :) Persze nem csak a könyvet kaptam tőle, hanem egy kicsi Mahakala csomót is, ami rettentően jól mutat fehér Mahakala és Mackó igazolványképe mellett a pénztárcámban.

Mackónak is megtetszett, neki a kulcstartóján van Mahakala csomó (kb. 4 éve már), amit még én hoztam régen egy Bugaci hétvégéről :)

Tehát lesz miről olvasgatnunk Mackóval, de majd csak jövő héten :) Jön a hétvége, irány Szentesre, de előtte megpróbálok ajándékot vásárolni, ami nem lesz most egy könnyű menet, főleg, hogy olvastuk, hogy egymást taposták a Black Friday-on az emberek... Remélem megúszom, és nem zökkentenek ki a ZEN állapotomból.
Hétvégén lesz midnen, sütés, sport, alkotás, hétfőn jövök a beszámolóval ;)

Csodás hétvégét és ADVENTET mindenkinek előre is ;)