Mackó és a ,,Szerelmes szívek"

Tegnap alig vártam, hogy haza jöjjön végre Mackó. Mostanában túlórázik az év eleje miatt, és fáradt. Így hatalmas volt az öröm, amikor betoppant a lakásba, egyből átkaroltam és végre magamba szippanthattam azt a finom Mackó illatát, amilyen csak ő lehet :) Mielőtt megérkezett volna, elkészítettem a vacsorát. Megsütöttem a kapros túróst (erről majd egy külön bejegyzés is készül) valamint párolt brokkoli,répa és karfiol volt mellé a köret. Teljesen vega menü, mégis nagyon jól laktunk. Én a párolt zöldségemre egy kis indiai fűszert (éppen hogy), de szórtam, így sokkal különlegesebb volt az íze.

Felmentünk az emeletre vacsi és mosogatás után, mondván Mackó beszél a tesójával. Tesója mondta, hogy később tud majd telefonálni, így addig elütöttük az időt, többek között kívánságműsort csináltam, benyomtam Mackónak Szanditól a szerelmes szíveket….annyira örült neki… azután még boldogabb lett, miután már én is elkezdtem énekelni, (közben persze táncolva vasaltam a mai pólóját) mindezt persze felhúzott redőnynél, kivilágítva az ablaknál.

Úgy gondoltam, hogy ok, hogy végig szenvedte ezt a számot, választhat Ő következőleg. Nem tudott mondani semmit, így RÁM bízta a választást. A következő dal a Jódli dili volt Szanditól…. Ebből csak 3 mp-et hallgattunk (30-33. mpig) bevallom őszintén, mert úgy nézett rám, mint Grumpy cat.

Mondta, hogy válasszak mást, valami normálisat… Hát jó…  A következő szám Szécsi Pál- Csak egy tánc volt című dal volt, amit egyszerűen imádok… az ő nagy örömére még énekelni is (az én ex énekkari hangommal) nem is értem mit kerestem ott. :D Csodálkozik valaki azon, hogy következőleg már határozottan tudott mondani egy számot? :D Mert én nem. A végén tiszta őrület fogott el minket és elkezdtünk harcolni,  bohóckodni, párnacsatázni, a szobánkban káosz kezdett úrrá lenni, anyósom meg nem tudom mit hihetett a huhogások meg sikoltozások, vihogások nevetések után. Hogy a körömlakk párája volt-e a ludas, vagy Szandi nem tudom, de kitartott a dilis esténk egészen lefekvésig. Éreztem, hogy fáradok, aludni kéne, de nem tudtam lenyugodni :D Mackót még összebújva is csikiztem, kuncogtam a fülébe,aztán nagy nehezen, de végül sikerült lenyugodni egy fél percig, ami idő alatt gyorsan el is szenderültem és elaludtam. Egyszerűen annyira fantasztikus volt az, hogy együtt voltunk, és akkorákat nevettünk, hogy alig kaptunk levegőt, hogy hihetetlen. Ezekért  a napokért vagyok hálás, hogy itt lehetek vele és hogy ennyire jó minden. Mackónak egy esélye van arra, hogy ma egy kicsit nyugodtabb hangulatban találjon itthon, ha Andi a mai tornán kellően lefáraszt. Ma torna, muszáj mennem, mert Zitu fejleszti otthon magát, így nekem is kell :)

Tehát a hatás kedvéért egy kis videó tőlem; mindenki teli torokból énekeljeeen!

Csodás estét mindenkinek!