Újra itthon

Eltelt az egy hét, újra itthon vagyunk Szegeden. Nagyon szuper idő volt ránk a Balatonon, talán egy kicsit túlzottan is. Ennek köszönhető, hogy talán ilyen barna az elmúlt 10 évben nem voltam. Nem szoktam ilyet mondani, főleg nem magamra, de ez a szín jól áll nekem. :D

Összegzem, hogy mi történt velünk:

Július 17 péntek:

Este éjfélre lettünk kész mindennel. Alig kaptunk levegőt fent az emeleten, olyan meleg volt. Ennek ellenére nem kellett ringatni, elaludtunk.

Július 18 szombat

Hajnal 4:45 órakor elindultunk a Balatonra. Miután lepakoltunk a szálláson, elmentünk Tapolcára, bevásároltunk, majd lementünk a strandra, ahol már ott elért az első élmény. Egy 10 éves forma gyermek a szülőcsatornámig akart felhatolni a vízben… lebukott a víz alá, és pont a lábam között jött fel a víz alól. Egy élmény volt… viszont annyira jól esett végre a Balaton levegőjét beszippantani és a vízben úszkálni, lubickolni, röplabdázni, hogy hamar megenyhültem.

Július 19 vasárnap

A Tóti-hegy megmászása volt a cél, úgy, hogy elsétálunk a hegyig. Nos, a hegy nem lett meg, hála annak, hogy nem volt jól kitáblázva az irány. De sebaj, erdőkben, pusztán és falvakon keresztül barangoltunk, mindenki nevében mondhatom, hogy soha nem örültünk meg minden nyomós kútnak ennyire.Jókat nevettünk közben, tehát nem volt egyáltalán rossz élmény.

Július 20 Hétfő

Reggel én is mentem a fiúkkal úszni, szinte minden reggel ezzel indult a nap.

Este meghívtam Mackómat a Lacus Pelso nevezetű pizzériába. Tavaly nem sütöttek valami jó pizzát, előtte viszont istenit. Így nagyon reméltük, hogy most finomat fogunk kapni. Szerencsénk volt, nagyon finoman elkészítették, tehát nem volt ok panaszra. Lehet ,hogy az öregedés jele, de másra nem emlékszem a napból :D

Július 21 Kedd

110 km-t utaztunk volna egy forrás miatt, de nem lett meg ez sem. Visszafelé azonban megnéztük a Kőtengert, az gyönyörű volt.

A legszebb része a mérleg kő volt. A kő aljában volt egy kis mélyedés, ahova egy röpke Karmapa medire  beültem.

Persze itt sem maradtam izgalmak nélkül, ugyanis valami nagyon megcsípett, így ihattam a kálciumot. Feldagadt és vörös is volt a helye, a fő problémám pedig az volt, hogy nem láttam, hogy mi is lehetett az. Még szerencse, hogy előtte vettünk pont kálcium plussz tablettát, és vittük is magunkkal. Nem lett semmi baj, de nagy volt a para. Ezek szerint nem méhecske vagy darázs volt.

Július 22. Szerda

Az ottlétünk talán legszebb napja volt a szerdai nap. Badacsonyba utaztunk, hogy megvegyük a borokat. 3 féle bort kóstoltattak velem, utána pedig éreztem, hogy keresztbe áll a szemem... Nem szoktam inni, főleg nem bort, így meg is éreztem a 40 fokban. Be sikerült vásárolni, körül néztünk, megnéztük a kikötőt, ahol megkértük Pici unokatesóját, hogy készítsen rólunk egy képet. Íme:

Persze eztán készült rólunk olyan is, amin felülről is látszunk :) Az utunkat eztán Keszthely felé vettük. Vendégül láttuk a többieket Keszthelyen a Tompos étteremben. Mindenkinek ajánlom, nagyon finom ételeket tálaltak fel és viszonylag kedvező áron.Én grill tálat kértem. Volt benne bélszín, sült csirkemell, valamint fokhagymás sertéshusi grillezve, héjában sült hasábburgonyával. Visszagondolni is élmény rá :)

 

A vacsora után pedig naplemente hajókázáson vettünk részt, ami másfél órás volt.

Sajnos a naplementét pont nem láttuk (teljesen), ugyanis pont belekerült a nap egy hatalmas felhőbe, így a végéről lemaradtunk. Azonban egy pár romantikus képet sikerült lencsevégre kapni. :)

A hajóút 20 perc késéssel indult. Szuper volt összességében a hajókázás. Felszolgáltak egy pohár pezsgőt is az út során, vagy aki nem ivott alkoholt, mint mi, azoknak narancslevet. Későn értünk haza, de ez volt a legjobb nap egész héten és megérte elmenni errefelé is.

Július 23. Csütörtök

A nyaralás második legjobb napja volt. Délelőtt átmentünk Révfülöpre Keresztanyumékhoz. Jó volt őket látni, és végre a családdal lenni. Rengeteget pancsoltunk Danikával, Dórikával pedig homok fagyikat gyártottunk (ők unokatesóm imádnivaló gyerkőcei).

Megkóstolhattuk végre a sült hekket is Picivel (nem ettem még), iszonyat finom volt :)

Jól éreztük magunkat nagyon.

Július 24. Péntek

A szülinapom és a fül fájás napja volt. Sajnos a fülfájás azóta is megvan. De már közel sem olyan rossz a helyzet, mint akkor. Mackómnak sikerült végre eljutni horgászni, szerencsére sikerült is neki halat fogni, így pucolhattam is, estére pedig megsütöttem, majd egy kis jégbor kíséretében el is fogyasztottunk mindent. A Balatoni keszegnél nincs is jobb csemege ha itt vagyunk.

Július 25. szombat

Haza felé Simontornyán megálltunk a Tulipán vendéglőbe ebédelni. Én Fa tálat kértem.Nagyn finom volt, szinte ugyanaz volt rajta mint a tompos étteremben.

Soldvadkerten is megálltunk egy fagyira, megkóstolhattam az év fagyiját, az Opera Royale-t. Ez egy finom lágy csokis fagyi, amit mindenkinek meg kell kóstolnia. Annak is, aki annyira nem szereti a csokifagyikat. Ezután a rengeteg étel és édesség után már vacsorázni sem vacsoráztunk.

A nap végét azzal zártuk miután haza érkeztünk és kipakoltunk, hogy tyúkot kellett vágnunk… elpusztult volna szerencsétlen. Őrült rossz érzés volt, hogy meg kell ölni. Hőgutát kaphatott szerencsétlen, és csak percei lehettek hátra. Így anyósom elintézte, én meg nekiláttam pucolgatni...

Nos ennyi volt a nyaralás szűkszavúan. Holnap recepttel jövök, ugyanis tegnap főztünk Picivel. ;) Ma pedig bounty-s fagyit fogunk főzni amint haza érek. Remélem jól sikerül, még sosem főztem főzött fagyit, csak porosat. Ha finom lesz, akkor az a recept is felkerül a blogra.

Kellemes hétkezdést kívánok mindenkinek! :)