Bolondos hétvége Alikámmal

Fantasztikus volt megint otthon lenni, bár egy vírust nyilván összeszedtem valahonnan. Pénteken izgulva a tyúkok miatt, de végre elindultunk haza Szentesre. Ahogy haza értünk, egyből hívtuk Anyósomat, hogy mi a helyzet tyúk fronton, meghozták-e már az állományt. Mesélte is, hogy igen megérkeztek, de nem a legszebbek. (hát valóban, de majd kikupálódnak). Pénteken a pihenésé volt a főszerep, Mackó rettentő fáradt volt már a munka miatt, így 9 órakor már lefeküdtünk aludni. Másnap Alikám eljött hozzánk, elhozta a körmös felszerelését, én sajnos a nagy kapkodásban otthon hagytam. Így az ő kínálatából választottunk színt magunknak, és kifestettük egymás körmét, Mackó társaságában. Mackó irtó cuki volt közben, ahogy próbált minket túlélni :D  Alikám körmét szépen kifestettem, raktam a körmére még masnit is, nagyon profik voltunk :D Ebéd után pedig az enyém következett.

Benőnek benne kellett lennie a képben ;)

 Csacsogtunk, nevettünk, bohóckodtunk, annyira szuper volt. Hozott nekem Izlandról követ, tehát a geológiai gyűjteményem ismét nőtt. Erről egy külön bejegyzés is lesz. Annyira hamar elrepült az idő, hogy  éppen hogy megszáradt a körmöm, Alikámat elvittük haza, és rohantunk squasholni Dezsőhöz. Most volt a döntő ütközet, Mackó megnyerte a házi squash bajnokságunkat, nyereménye egy vacsi a kebabosnál, amit jövőhéten már törleszthetek is Szentesen. Azért méltóságteljesen gratuláltam neki, és nem mutattam ki, hogy hagytam nyerni... ;)  Hogy nézne már ki az, hogy állandóan én nyerek a squashban, le se jönne velem Dezsőhöz. Arról igazából ne is beszéljünk, hogy múltkor én nyertem, tehát jó is volt ez így, hogy most ő volt az ügyes ;). Első szettben nem hagytam magam, akkor egy ponton múlt, hogy legyőzött. A második szettben azonban, nagyon sok előnyt adtam neki… ez az ő napja volt na. ;) Squash után lementünk keresztanyumékhoz, Zitu elkezdett tanítgatni hulahoppozni, hát komolyan mint egy részeg strucc úgy indultam elsőre neki. Zitu rettentően nagy tükröt tartott elém, egymást követték a hasonlatok, hogy hogyan állok be, hogyan mozgok, tehát komolyan én nem is tudtam hogy ennyire ,,erotikus” vagyok :D ,,nem rúdtáncos vagy” ,,nem modellkedsz te, nézd meg... így állsz be” :D és még ugyanúgy nyávogott is ahogy én szoktam, tehát naaaaa. El is szégyelltem magam.  Azért a vége felé már rettentő ügyes voltam, 5 kört ment a karika rajtam :D Akkor is meg fogok tanulni hulahoppozni, ha törik, ha szakad. Gyerekkorom óta szerettem volna, de mindig feladtam. Meglátjuk meddig jutok el jövőhéten. Kártyáztunk a picikkel, Dórikám el volt szomorodva, hogy nem nyert még, és mivel még én sem, úgy gondoltam, hogy megvigasztalom, és valami bátorító dolgot mondok neki, ehelyett a homok szőke énem jött elő, és egy rettentő nagy bölcsességet mondtam: ,,Dórika! Addig játszunk, amíg te sem nyersz és én sem” :D Ő nagy szemekkel nézett rám, és helyeselt, és miután Anita és Mackó is elkezdett nevetni, akkor esett le, hogy mit is mondtam ennek a kis tündérnek. Végülis aztán addig játszottunk amíg mindketten nyertünk. De ehhez ki kellett állítanom Anyut a játékból, mert folyamatosan kitolt velem :) Velem, az egy szem lányával, hát majdnem mondtam neki, hogy ,,Szülő anya kend?" :) Kis cukim :) Mackó volt az egyedüli aki nem nyert a kártyázásban, de hát őt azzal vigasztaltam, hogy ő kebabozást nyert a squashal, az pedig nagyobb dicsőség ;)

A szombat nagyon-nagyon szuper volt, és ebből adódóan nagyon hamar el is telt. A vasárnap reggelem Alikámmal indítottam. Kitekertünk biciklivel kettesben a Vásárhelyi útra (a sorompóhoz, Árgyellánné Marikáék boltjához lángosozni).  Ali kolbászos lángost kért.

Azt hittem, hogy ilyen kis szeletelt bolti szalámival lesz megpakolva, rettentő pozitív csalódás volt azonban, hogy hüvelykujj vastag karikákat pakoltak a lángosára. A rendőr mögöttünk meg is jegyezte, hogy igazi update reggeli. Én maradtam a jól bevált fokhagymás tejfölös lángosomnál. Fél éve nem ettem… Fél éve könyörögtem Mackónak egy lángosért. FÉL ÉVE… Jó mondjuk közel se annyit, mint hogy vigyen el a Mátyás templomba Szegeden.. azért 4 éve könyörgöm. Igazából 4,5 is, de kiszámolja :DDD tehát igazából csendben is maradok, de azért mégis: FÉL ÉVE… :)

Nagyon jól esett a lángos,ahogy megettük, újra sorba álltunk, hogy az otthoniaknak is vigyünk. Ahogy haza értünk, Mackónak gyorsan el is késztettem, megkentem tejföllel, reszeltem rá sajtot, tejcsi mellé… mesebéli lakomát teremtettem neki, és rettentő hálás is volt azért, hogy 9:15-ig tudott aludni, így hát főzött nekünk egy finom kávét. Alikámnak, anyunak és nekem. Írtó cuki :-* :) Csupa rózsaszínnel :) Anyu annyira édes volt, mert kiment a túróért a piacra, mert hát vasárnapra mogyorókrémmel töltött túrógombócot kértünk ebédre. :D Igazából nem azzal lett megtöltve, hanem ráraktuk, de így is nagyon finom volt. Én szerintem sosem etem még túrógombócot, de ez nagyon lágy és puha volt, és finom, tehát szerintem pont ilyennek kell lennie egy igazi túrógombócnak. Anyu kitett magáért ismét. Alikámmal belángosotunk, túrógombócot is evett nálunk fél12kor ami nekünk az ebédünk volt, és ő eztán ment haza Nagyikához, aki ebéddel várta otthon :D Lehet nem szívesen lettem volna a helyében az ebédlőasztalnál :D én a túrógombóc után már nem is ettem semmit :D Csütörtökön fog hozzám jönni Alikám, nagyon várom már.

Délután haza jöttünk Szegedre Mackóval, és innentől fogva lettünk felelős állattartók. 3 tojással büszkélkedhetünk már! Igazi tojás nagyhatalom leszünk Szegeden! Ali mondta, hogy az egyik tyúkot nevezzük el róla, nyilván tudom is hogy melyik lesz az, mert ma ahogy etettem/itattam hajnalban, amíg a nagy felelős állattartó MACKÓ éppen horkolt az ágyban, megsimogattam egy viszonylag kevésbé rusnya tyúkot, hagyta, nem rohant el, szóval ha holnap is ilyen cuki lesz, akkor ő lesz Ali…. csúnyácska, de cuki :D  

Kellemes hétkezdést mindenkinek!

Tervek, sütés, hétvége ;)

Mostanában alig volt időm írni, mert a délutáni teendők miatt, erre már nem volt energiám, valamint be kell vallanom, egész héten annyira fáradtak, álmosak voltunk, hogy ez is közrejátszott abban, hogy nem került fel egy újabb bejegyzés. Lehet ez már a tavaszi fáradtság? Nem tudom. Tegnap óta a Kocsis major újra startra készen áll. Még a múlthéten beszélgettük Mackómmal meg Anyósommal, hogy majd kimegyünk a Mórahalmi vásárba és veszünk majd tyúkokat, amiket nem vágunk le.

Szerettem volna már tavaly óta, a tojás miatt, hogy majd abból a tojásból készítem majd a házi tésztát. Fú már alig várom, hogy tojjanak és tésztázhassak, bár lassan majd a húsvétra is gyűjtögetni kell. Persze nem szaladok előre, azt sem tudom, hogy hogyan tojnak :) De az biztos, hogy az első rántottát felteszem :) Tehát tyúkok... lassan úgy gondoltuk, hogy már talán nem lesz nagy hideg ehhez az egész állattartásdihoz, vágjunk bele... Anyósom mondta, hogy talált  egy hirdetést, 10 db tyúk felett pedig ingyen ki is szállítják őket. Felhívta őket hét elején, megbeszélték, hogy 2-3 hét mire jönnek és hozzák a jószágokat. Ennek a hírnek én nagyon örültem Mackóval, hiszen addig kitudtuk volna normálisan takarítani a helyüket, mindent összekészítettünk volna, tápot vettünk volna, egy csomó elképzelés volt. Szerdán este amikor főztem, Anyósom mondta, hogy a tyúkok most pénteken jönnek! MOST! Hirtelen igazából csak tegnap futott át az agyamon reggel, hogy mit adok nekik enni? Ki kell takarítanom a helyüket... Mivel ő nem tudja csinálni, Mackó meg túlórázik, rám marad minden. Tiszta idegesen mentem haza munka után, feldúlva mint egy felbőszült bika és még az eső is szakadt. Elsötétült minden bennem, és csak az lebegett a szemem előtt, hogy elázok, megfázok nincs semmi ennivaló a jószágoknak. Felrohantam az emeletre, átöltöztem, és mire lelkileg összekészültem, hogy akkor én most kirontok, amíg végleg nem sötétedik  be, hát elállt az eső. Ekkor már kezdtem egy kicsit leengedni, átgondolni mindent szépen sorjában, és megcsináltam mindent, úgyhogy már öröm és boldogság van, a tyúkok jöhetnek. Olyan gyönyörű a helyük, hogy még én is befeküdtem volna :D nah ezt enyhe túlzással írom, de tényleg jól néz ki a kis lakjuk. Ahogy végeztem elkezdett csöpörögni az eső, így jobbnak láttam bemenni, mielőtt eleredne megint.

A nagy takarítás után pedig jöhetett a sütés/főzés, almás palacsintát sütöttem.

Közben megérkezett Mackó, bőrig ázva, tehát jó hogy nem hagytam későbbre a takarítást, őt viszont sajnáltam. Mint egy ázott kisegér kis pocok. Kis cukim, agyon csókolgattam, majd terítés és jöhetett a vacsora. Finom lett nagyon az almás palacsinta, végre jól tudtam elkészíteni, semmi hibája nem volt. Mackónak és Anyósomnak is ízlett (és ha tudnák, hogy nem volt benne cukor sem a palacsinta tésztában, csak amit az almához hozzáadtam -hihi-)...  
Palacsinta recept 10 darabhoz:
20 dkg liszt
2 tojás
3 dl tej
2 dl víz
1 csipet só
fél dl olaj
(az almás változat csak annyiban tér el, hogy 3 nagy almát megpucoltam, a sajt reszelő nagy lyukán lereszeltem, megpároltam, megszórtam egy nagyon kicsi cukorral és fahéjjal, és összekevertem a tésztával majd megsütöttem).
Vacsi után pedig már szinte semmire nem maradt energiám. Így ha ma haza érek, akkor gyorsan előveszem a listám, és összepakolok hétvégére, majd irány Szentes city.

Alikám is hazatért már Magyarországra, ma találkozunk, nagyon várom már... :) Hétvégén még program lesz a Katona családdal együtt lenni, Zituval mindenfélét kitaláltunk már, remélem a felét tudjuk teljesíteni :D Kitűzte célul, hogy megtínt hullahoppozni, amire eddig senki nem tudott megtanítani... ciki nem ciki :D
A testmozgás sem fog elmaradni, megyünk szombat délután Squasholni Dezsőhöz, tehát ezernyi program, elképzelés és boldogság,, valamint egy újabb esély arra, hogy a foszlós kalácsom végre megsüssem :) 

 Reméljük a nap is végig sütni fog!

Csodaszép napot és kellemes hétvégét mindenkinek!