2015. szeptember 4., péntek

Az igaz barátságról :)



 A barátság, nem élet-halál kérdése,annál sokkal fontosabb. Körbe vesznek minket olyan emberek, akik érdekből vannak velünk, akik esetleg kihasználnak, elárulnak hátba szúrnak a végén és bizony olyanok is, akik olyanok mint az árnyék, addig vannak velünk amíg süt a nap... Ez a bejegyzés nem ezekről a kapcsolatokról fog szólni, hanem az igaz barátságról. Ott van (az illető) minden fontos pillanatodban, tud mindent rólad, akkor is, ha nem beszélsz vele minden nap. Elég rád néznie és fordítva, tudtok mindent egymásról. A sorok közti olvasást is, a kimondatlan szót egy szempillantásból,  azt is, hogy érte éjfélig is fent maradsz, vagy hajnal kettőkor kelsz fel. Olyan számodra, mint egy rokon, egy testvér, egy személy, akire tényleg mindig feltétel nélkül számíthatsz. Az, hogy kiből lesz legjobb barát, sosem lehet tudni, az kialakul, azonban ha kialakult, nem számít, hogy milyen messzire vagytok egymástól, Anglia, vagy Hollandia, teljes mértékben mindegy. Általános iskola második osztályában jött egy új tanuló az osztályunkba, anno 1995-ben... Alacsony, szemüveges visszahúzódó, okos kis csöppség, nem nagyon törődött vele elsőre senki. Aztán összebarátkoztunk, barátságból még verekedtünk is az iskola udvarán /.../ , vagyis ő inkább volt áldozat mint fölényben lévő díjbirkózó /…/, eztán elválaszthatatlan kispajtások lettünk, nyílván a bunyó kellett ehhez.  Két kis barát akik rohantak aftázni, tengózni, ahogy tudtak. Később pedig elbújtunk a wc-ben, mert nem akartunk lemenni. Végig kísérte minden plátói szerelmem :D és én az ő egyetlen szerelmét :D. Naponta TÖBBSZÖR, de legalább EGYSZER írtunk egymásnak levelet KÉZZEL... kidíszítettük és másnap vittük a másiknak. Sértődés volt, ha éppen elmaradt a napi levél. De nem voltunk képesek haragudni huzamosabb ideig egymásra- maximum pár percre-, ezért az ujjunkkal mindig jeleztük, hogy „szent a béke”, ekkor mindketten a kisujjunk összeakasztottuk, és megráztuk.


Akkor nem tudtuk, hogy ez a a mozdulat japánból ered, és van hozzá egy versike is, amit biztos mondtunk is volna, ahogy az ottani gyerkőcök. A dalocska eredete arra a  utalt a 19(!) században,  hogy amikor egy prostituált levágta a kisujját, és átnyújtotta a kuncsaftnak, azzal kijelentette, hogy egyedül ő iránta érez igaz ,,szerelmet". Mai viszonylatban már arról van szó, hogy ígéretet tesz arra a két ember, hogy nincs több harag kettőjük között. Kicsit azért barátibb jelentéssel bír. Ezt csak úgy érdekességként. :) 
A mondókát meghallgathatja bárki, akit érdekel:

Tehát mi… Falaztunk egymásnak, lebuktunk dolgokkal, igazgatóit is kaptunk együtt, sőt Sailor moon, Dragon ball és gólkirály klubunk is volt. Kerestük a kukázós bácsit, hogy adjunk neki szendvicset. Azóta persze mindketten változtunk, olykor teljesen meglepődöm azon, hogy egy teljesen romantikus lelkű kislányból, akinek naív és romantikus elképzelései voltak a világról és aki Gareth Gates számokat hallgatott (igen…)… hogyan lett ilyen talpraesett vagány nőci akinek még a mai napig vannak vad ötletei.  Nos, ez a személy, akivel elkövettem ezeket a dolgokat, és aki számomra tényleg nagyon fontos szerepet tölt be az életemben Ő nem más, mint ALIKA. A legrosszabb napot is felvidítja, a lelke akár az arany, és a mai napig képes olyan dolgokba belevinni, amire nem számítok, amit egyedül ép ésszel nem csinálnék meg.  Ami kicsit gyerekes, de ki nem sz*rja le, ha együtt vagyunk. Nem tudom, de annyira mindegy, hogy beégek-e vele valahol, maximum egy jót nevetünk rajta. Nincsenek gátlások, nincsen semmi olyan dolog, amit ne tudna, amit titkolnék előle. Immár egy 20 éves barátságról beszélünk, és remélem még legalább háromszor, négyszer ennyi lesz :) Ali külföldön van, és büszke vagyok rá, amit kint elért. Viszont rossz az, amikor érzed, hogy az illetőt nem tudod megölelni, amikor szüksége lenne rá, az ő fájdalma olyan, mintha a veled is rossz dolgok történtek volna. Egyet tud tenni ilyenkor az ember távolból, bátorítani, támogatni tudja szavakkal, írással a másikat, és remélni azt, hogy megoldódnak a problémák, valamint, hogy hamarosan haza~ illetve ki megy a másik, és ha csak egy kicsi időt is, de együtt lehet tölteni. Van úgy, hogy csak úgy spontán jót kívánok neki magamban, vagy, hogy legyen egészséges, vegyék körül normális emberek, ne használják ki.
Nos, számomra ilyen ez az igaz barátság, amit nem lehet egy szóban, leírni és kimondani, ezt érezni kell.  Ezt jelenti számomra az én kicsi Alikám. Mindenkinek ilyen barátot kívánok maga mellé.
Csodás estét mindenkinek, és aki teheti, ölelje meg vagy hívja fel (holnap) a LEGJOBB barátját és mondja el, hogy mennyire fontos neki, mert abból bizony egy van és nem több.
Szép estét mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése