Végre itthon Szentesen

Ahhoz képest, hogy nem terveztem őrült nagy őszi takarításba fogni a szabadság alatt, tegnap délelőtt feltakarítottam, kivasaltam a második kosár ruhát is, megpucoltam az ablakokat, amit valljunk be, nagyon imádok csinálni. Ígértem azt is, hogy beszámolok arról, hogy milyen lett a teljes kiőrlésű házi tésztámból a lasagne. Csúcs szuper volt. Nem gondoltam volna, hogy észre se lehet venni az ízén hogy nem sima lisztből van, így teljesen meglepett. Jó, mondjuk került bele sima liszt is, de 70%- 30% arányba tettem a teljes kiőrlésű lisztet és a simát. Talán egy fokozattal legközelebb vastagabbra hagyom, de így is nagyon finom lett, Mackónak nagyon ízlett. Amikor sütöttem, vacsorára én már nem ettem, de tegnap délben már én is megkóstoltam.

Az biztos, hogy nem utoljára készítettem. Nem tudom mitől van, de a friss tészta annyira másabb, annyira finom, és még főzni sem kell olyan sokáig. A maradék tésztából csináltam széles metéltet, gondolkoztam azon, hogy anyunak elhozom, de végül úgy döntöttem, hogy a hétvége egyik programja lesz, hogy közösen készítünk neki egy kis tésztát. Persze azért hoztam neki a lebbencs tésztáját, mi nem szeretjük. Ő viszont annyira belelkesedett, hogy mára lebbencslevest akart főzni, de szerencsére le tudtuk beszélni róla. De már látom, hogy hétfőn vagy kedden azt fog főzni. Tegnap elég későn sikerült haza jutnunk, amit sajnáltam picit. Mackómnak túlórázni kellett, így később is jött haza, utána pedig muszáj voltunk közösen kitakarítani az akváriumot, végül Szegeden a temető járatot is megejtettük. Szerencsére, nem voltak sokan, és mivel sötétedett, kezdte a temető a legszebb arcát mutatni, telis tele égő gyertyákkal, mécsesekkel. Szép volt nagyon, vasárnapra ez a látvány csak szebb lesz. Egy szomorú szépség, aki mindenki szívében hoz elő érzelmeket. Azt mondjuk nem értettem, hogy miért nem csütörtökön mentünk, de már tegnap ez nem is érdekelt... Murphy, hogy amikor én szabadságon vagyok, nem tudunk időben elindulni, viszont amikor dolgom lenne, Mackó tud hamar haza jönni, mert bent tartják a munkahelyén. De ez mindig így van, nem csak most, amikor nekem van nyugis időszakom, neki van dömping és fordítva. Mindegy is, végre elindultunk tegnap késődélután, izgultam végig, hogy ne legyen köd Vásárhely és Szentes között, mert az őszi időszakban, állandóan leszáll a lapos részre a köd, és alig lehet látni. Szerencsére nem volt semmi probléma az úton, anyut kivittük a Tescoba, majd haza jöttünk. Amikor megláttam a Szentes táblát, de inkább már a víztornyot, teljesen extázisba kerültem, Mackó folyamat nevetett rajtam, és közölte a tényt, hogy keblemre ölelném a várost, mi? :) Naná... nem érdekelt az sem, hogy este van, de úgy ettem volna egy nagyon-nagyon fokhagymás tejfölös lángost olyan szentesi módra, mivel megláttam a lángos.hu tábláját. Holnap lehet kimegyek a piacra lángosozni... ha már Mackómnak fél évet kell könyörögni, hogy kivigyen az OBI parkolóba (ott van Szeged legfinomabb lángosozója) :D
No meg, a piacon mindig annyi emberrel lehet összefutni, és annyira másabb, jobb mint a szegedi piac, még ha egy kicsit drágább is. Több kincsre lehet itt szentesen találni, mint Szegeden. Tehát Mackó holnap alhat egy kicsit tovább. A mai program: kézműveskelünk anyuval egy kicsit (remélem), bablevest főzünk, almás lepénnyel, sétálunk egy hatalmasat. A többi pedig jön majd magától. Annyira más a reggel, anyu itt kavargatja mellettem a kávét, Juliska reggelizik (5.1 kg éhgyomorra) Benő horkol a házában, és persze Mackó is szundizik az ágyban. 8 óráig nem zavarom, még egy pár perce van :) Tehát lassan megyek kávét főzni, és indul a nap.

Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek!  

Szabadságon... ;)

Szabadságon vagyok végre. Igazából tegnap is, de délig csak bementem dolgozni, mert muszáj volt, viszont ma… Ma már úgy keltem fel 6:16 után Mackóval, hogy nem kell sietnem az öltözéssel, nem kell idegbajt kapnom, hogy mit vegyek fel, nyugodt szívvel magam elé engedhetem Mackót a mosdóba. Igazából így is tettem, felvettem a kis mamuszom és lecsoszogtam a konyhába. Feltettem a vízforralót, kimértem digitális mérleggel a kávébabokat, elkezdtem azt darálni. Úgy éreztem, senki nem zökkenthet ki a ZEN állapotomból. Mackó is megjelent idő közben, felcserélődtek a szerepek, kivételesen én készítettem a kávét, ő pedig a reggelit, ami elég mókásra sikerült. Sajnos nem maradt itthon velem, nem vehetett ki szabit, így fájó szívvel, de elengedtem.

Olyan furcsa volt egész nap, hogy szépen nyugisan megcsináltam a dolgom; kivasaltam, kimostam, kiterigettem, begyúrtam a teljes kiőrlésű tésztát a lasagne-hoz, ami most pihen még (azt főzök ma mire haza ér Mackó). Persze őrült őszi takarításba is foghatnék, de inkább kiélvezem a szabadságot, és olyan dolgokat teszek, amit már régóta szeretnék megcsinálni.

Tegnap erre nagyon jó példa volt, hogy egy új süteményt készítettem el. Egy teasüteményről van szó, és ha nem lennék allergiás a mogyoróra, biztos el is csábultam volna egynél több alkalommal. Egészen finom lett, így leírom a receptjét, de előtte pár kép a sütiről:

Amikor komolyan gondoltam a teasütemény gondolatát

Mackó jobban szerette volna tejjel, így a teát megkaptam, ő pedig a sütit és egy kis tejet

Remélem tetszik :)

És a recept:

Mó-gyorós süti

Hozzávalók:

20 dkg VAJ

28 dkg liszt

5 dkg barna cukor

1 db tojássárgája

18 dkg sós mogyoró

10 dkg étcsoki

1 narancs reszelt héja

1 citrom reszelt héja

Tetejére: 1 tábla csoki és egy kis tej

A mogyorót ledaráljuk, és összekeverjük az apró kockákra vágott ét csokoládéval.

A vajat langyosra melegítem, fontos, hogy ne forrjon. összekeverjük a cukorral és a liszttel, hozzáöntjük a tojás sárgáját a narancs és citrom héját, beleszórjuk a mogyorót és az ét csokit, majd jól összegyúrjuk. Folpakba csomagoljuk, és egy órát berakjuk a hűtőbe pihenni. Ha nem áll össze a a tészta, egy kis narancslével segíthetünk a  dolgon. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, két tepsit kivajazunk és lisztezünk. Kinyújtjuk a tésztát, kiszaggatjuk ahogyan szeretnénk, én készítettem egy tea filter alakú kartont és alakra vágtam, de bármilyen kiszúróval lehet dolgozni. Mivel tea filtert szerettem volna készíteni, én még egy kis lyukat is szúrtam rá egy hústű segítségével. 10-12 percig sütjük. Ha teljesen kihűlt, megolvasztjuk a csokit egy kis tejjel, és belemártjuk a tésztát, esetleg le is lehet csurgatni.

Óvatosan kell vele bánni, mert nagyon omlós, viszont megéri vele elmolyolni, tényleg nagyon finom sütemény.

Ahogy kihűlt a süti, mindegyiket átfűztem fonállal, és a végére nyomtattam képeket, amiket szerettem volna a tea filter fogantyújának. Így lett Batmanes, Mickey egeres, Retro, Teás kannás, bajszos ,,filter” is.  Szerintem ötletes sütemény, és azt is el tudom képzelni, hogy valakinek egy kis teás dobozba beletéve ajándékként is jól szuperálhatna.

Nos ez volt a tegnap meg a ma, és lassan megyek is le a konyhába ismét, mert eleget pihent a tészta. Lassan hozzáfogok sütni/főzni, és egyre jobban várom, hogy haza érjen Mackó és bolondozzunk, sétáljunk, együtt legyünk. Holnap pedig irány haza, el se tudom mondani, hogy mennyire várom már. Kicsit itt hagyni Szegedet és mindent. Holnap, ha minden igaz, akkor jelentkezem, beszámolok, hogy milyen lett a teljes kiőrlésű házi tésztából készült lasagne.;)

Csodaszép őszi napot mindenkinek!

Muskotályos csirkés stroganoff, házi széles metélttel

Egész nyáron azon agyaltam, hogy újra megkellene tanulni csigatésztát készíteni. Amikor apró talpú voltam, a Mamámmal készítettem a csigatésztát és a különböző tésztákat. Szerettem tekerni a tésztagépet, és alig vártam, hogy megkóstoljam azt a tésztát, amiben én is segítkeztem vagy amit én csináltam. Egy pár hónapja mikor elkezdődött a suli, arra gondoltam, jó lenne egy kis mellékkereset a munkámon kívül, és arra gondoltam, hogy gyárthatnám a házi tésztát. Tyúkunk úgyis van, gyönyörű a tojása, miért is ne. Úgy gondoltam, hogy amíg nem tökéletesítem a dolgokat, addig itthon a családnak készítek csak tésztát. Nos egy pár hét eltelt, mire el is kezdtem használni Mamikám gépét újra, több mint 20 év után. Magamnak is kinéztem már egy gépet olaszorzágból, az egy kicsit komolyabb gép, rengeteg kiegészítője is van, lehet vele csöves tésztát is készíteni, és csavartat is. Tehát nagy álmok vannak, ez a gép amit kinéztem mint írtam nem egészen olcsó, de a lottópénzeinket mindig félre rakjuk, és most nekem fogunk kedvezni (előzőleg Mackónak kedveztünk az eszpresszó kávéfőzővel). Már csak 2000 ft-ot kell nyerni, és enyém lesz a csodálatos tésztagép, de az is lehet, hogy nem várom meg, és még ma megrendelem. Tehát amint odáig jutok, hogy eladásra is szánok már tésztát, mindenféleképpen beharangozom, és nem kell visszafognia magát senkinek, ha megszeretné kóstolni a tésztám. ;)

Ezt a témát felhasználva, bemutatnám első próbálkozásoma, a hétvége kedvencét, ami nem más, mint a:

Muskotályos csirkés stroganoff, házi széles metélttel

A tésztával kezdtem a munkálatokat. Van egy kedvenc tyúkunk, Erzsébet.  Ő a pofátlanság nagymestere, de mindenki szereti, nagyon nagy egyéniség. Gyakorlatilag, amikor több tyúkunk volt még, ő volt Erzsébet (királynő) a maga arisztorkrata stílusával, és volt a többi tyúk, azaz Erzsébet udvari bolondjai. Erzsébet amellett, hogy igazi vezéregyéniség, rendkívül hatalmas tojásokkal lep meg minket napi mint nap, aminek a sárgájának a színe szinte sötét napsárga vagy már már narancssárga színben pompázik. A házi tészta gyártás egyik legmeghatározóbb alapanyaga. 2 nagyobb tojásból készítettem tésztát, mondván ez úgyis a tanulós időszak.

Mikor összegyúrtam a tésztát, betettem a hűtőbe fél órára pihenni. Amikor letelt az idő, egy terítővel az asztalt letakartam, felszereltük a tésztagépet. A gombóckámból hengert formáltam, és 4 egyenlő részre osztottam.

Kinyújtottuk,minden fokozaton 3-4-szer áttekertük a tésztát,  majd a terítőn pihentettem 20-25 percet. Hagytam száradni kicsit.

Emlékszem, hogy Mamikám azt mondta, hogy a terítő azért kell, mert az beszívja magába a tészta nedvességét, ellenben a viaszosvászonnal. Annyira jó, hogy még emlékszek a dolgaira. Kisebb részre vágtam a pihenetett hosszú tésztákat, áthajtottam a gépen és elkészültek a metéltek.

Annyi metéltet készítettem, amennyi elég lesz az ebédhez. Végül a maradék tésztából készítettem a vasárnapi leveshez cérnametéltet, anyukámnak lebbencstésztát és még egy kis széles metéltet későbbre.

 A tészát (amit az ebédhez készítettem) lobogó vízben megfőztem egy pár perc alatt, majd mély tányérbe szétosztottam. Amíg tésztáztam, és volt egy kis időm két fázis között, dolgoztam a csirkés Stroganoffon is.

Az igazi straganoffot marhahússal kell készíteni, úgy tudom, de én sokkal jobban szeretem a csirkét, és a fogyókúránknak is jobbat tett, hogy csirkemellből készítettük el a fogást.

Egy kis vajon megdinszteltem egy fej vöröshagymát, amit apró kockákra vágtam, majd rákerült az összecsíkozott csirkemell.

Megsóztam, borsoztam, mikor már kifehéredett a csirkemell, 40 dkg szeletekre vágott gombát, 1 teáskanál mustárt, fél csomó apróra vágott petrezselymet, és egy kicsi snidlinget hozzáadtam, megvártam, hogy összerottyanjon. Felöntöttem 2 dl muskotályos fehérborral, majd főztem egy 15-20 percig. Csemegeuborkát és rakhatunk bele, de mi most ezt kihagytuk, mivel elfelejtettünk venni a boltban, otthon pedig kifogytunk belőle. :) Amikor már minden puhára főtt, 2 dl Tejszínnel és 2 evőkanál tejföllel besűrítettük. Utófűszereztünk (himalája só, bors), és a házi széles metéltre ráraktuk ezt a finom mártást/ragut.

Nagyon-nagyon finom lett. Vacsorára nem is mertem a  fogyókúra miatt enni, csak gyümölcsöt. Egész hétvégén nem sütöttem süteményt, mert hiányzott egy két alapanyag, és mert nem igazán kellene nekünk most sütizni. De ma veszek narancsot és egy kis csokit is (ezek hiányoztak hétvégén) és megsütöm ezt az új teasüteményt, persze ha lesz időm a jóga után. Igazi karácsonyi csemege is lehet, mivel mogyorós.Két ok miatt nem igazán fogok ebből azért enni, egyrészt mert allergiás vagyok kis mértékben a mogyoróra, a másik ok pedig, a verseny. No, de Mackónak, hátha ízleni fog :)

Csoda szép és kellemes hétfőt mindenkinek!