Pénteken ,,repültünk" Szentesre, annyira vártam már... Anyu még nem volt otthon, mivel
Veszprémbe utazott, így Mackóval egy egészen kicsit kettesben is lehettünk. Hihetetlen jó érzés volt, végre egyedül lenni
vele. Komolyan, mintha nem is otthon lettünk volna, mintha nyaraltunkvolna. Nem
voltunk sokat egyedül, de az jól esett, és kellett is a lelkemnek/kettőnknek. Benőnek és
Julisnak gyorsan adtunk enni, mert olyan éhesek voltak már, hogy majdnem
fellöktek minket. Julis macskám 5.5 kg-ot nyom üres gyomorral, 80 dkg-al több, mint mikor legutóbb otthon voltunk. Lemértem... Megméreckedtem Julis nélküól a digitális mérlegen, aztána macskával. Végül a nagyobb eredményből kivontam a kisebbet. Szerencsére nem kellett sokat agyalnom. Aztán pedig úgy könyörgött az ételért, mintha
az élete múlt volna rajta. Fel alá járkált,futott, pitizett két lábon, nyávogott... folyamatosan eszik, de most mégis
nagyon éhes volt. Aztán végre megérkezett anyu, és elállt a lélegzete a macskán, hogy fél
konzervet, 3 ujjnyi vastag cica szalámit egy kis tápot és egy tál tejcsit
elpusztított. Aztán gyorsan ki is küldte, nehogy behányjon... Élménybeszámoltunk, és végül eltettük magunkat másnapra.A péntek nyugis volt, és nagyon fárasztó, de végre otthon voltunk a 21 fokban.
Szombaton hatalmas fába vágtuk a fejszénket, megcsináltuk
keresztapumékkal a kerítésünket. Annyira büszke voltam Mackóra! Ő ugye nem egy
ezer mester, de mindenből kivette a részét a kerítésállításnál. Közöltem is vele, hogy egy két
hét keresztapumékkal és igazi ezermester lenne. Édes volt Papa is
(keresztapum), Mackót kérdezte, hogy jól áll-e meg hogy szerinte is jó-e, vízi
mértékben vannak-e dolgok… Édesek voltak. Én a délelőtt folyamán főztem,
paradicsomlevest készítettem, másodiknak vadast tésztával, desszert pedig
somlói galuska volt.
Ahogy én készítem a vadast:
Megpucolok:
4 db vékony répát
1 db gyökeret
fél zellert
3-4 girizd fokhagymát
Ezeket a zöldségeket apróra zúztam az aprítógéppel. 2 db vöröshagymát
megpucolok, és apró kockára vágok. egy kevés olajon megdinsztelem, majd rádobom
a felszeletelt lapockát. Sütöm, párolom a hagymával együtt, majd miután mindkét
oldala a húsnak fehér, rádobom az összeaprított zöldséget. Egy kicsit párolom,
majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje a húsokat. Beledobok 3-4 db
babérlevelet. Addig párolom, amíg puha nem lesz a hús, közben mindig figyelek
arra, hogy legyen víz alatta. Elkezdem befűszerezni, használok hozzá sót,
borsot, mustárt. Mikor már mindennel megvagyunk, kiveszem a húsokat, és
összeturmixolom a zöldségeket, ezután 2 nagy evőkanál tejfölt, 1 evőkanál
liszttel és egy kis vízzel csomómentesre keverek és behabarom a zöldséges
szaftot. Végül visszateszem a húsokat és utólag is ízesítem. Tésztát főztem
mellé. Igazából akkor lenne a legfinomabb, ha vadhúsból vagy marhahúsból
készülne, de én mindig sertés húsból készítem.
Tehát ez volt a vadasom, ami mindenkinek nagyon ízlett. A nagy
főzés után pedig kimentem én is kerítést építeni. Bámulatos munkát végeztünk,
és nem vagyok elég hálás, kresztapuméknak, amiért eljöttek és segítettek
megcsinálni nekünk a kerítést. Sajnos elfelejtettem készíteni róla képet, de majd legközelebb. Szombaton
este leugrottunk Keresztanyumékhoz, pizzáztunk, beszélgettünk, szuper volt
velük lenni. Vasárnap pedig anyu eszméletlen finom mara pörköltet főzött, nekem külön gurulós tarhonyával, én pedig almás lepényt sütöttem, és barátfülét.
Isteni finom
lett, de a barátfüle volt az, ami vérré vált bennem. Nagyon imádom.
Ahogy kisült a süti, robogtunk is a temetőbe, ahol felakarták
törni az autónkat, de szerencsér enem sikerült, viszont elég ideget belénk ölt. Tehát most felhívom mindenki figyelmét arra, hogy ne hagyja üresen az autóját a temetőnél, ismét elkezdődtek a feltörések... A temető után keresztanyuékhoz ugrottunk be egy villámlátogatásra, vittem sütit, mivel tudom, hogy Ádó unokatesóm egyik kedvence a barátfüle. Végül Anyát haza vittük, és siettünk is
Szegedre. Nem akartunk a ködben utazni, ami a szentes-vásárhely közti szakaszra
jellemző. Szerencsére sötétedésre haza is értünk. Mivel elég korán (18 órakor)
már otthon voltunk, így volt időm azt a rengeteg mosott ruhát kivasalni, amit
haza hoztunk Szentesről.
Rettentően dolgos, viszont fantasztikus hétvégén vagyunk túl, és
alig várom, hogy újra mehessünk haza.
Kellemes hétkezdést mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése