Leírni nem
tudom, mekkora felhőszakadás volt hajnalban. Reggel nehezen indult az ébredés,
annyira friss volt a levegő, annyira oxigéndús, ebben az időben tudtunk volna a legjobban szunyókálni, de csörgött a telefon... Nem volt mit tenni, felkeltem, felöltöztem, és ekkor láttam, hogy Pici
még mindig nyúzottan botorkál ki a mosdóból. Nem tudom hogyan csinálja, de
mindig én mehetek elsőbb mosdóra, én kelek ki az ágyból, és mégis ő készül el hamarabb, most sem volt ez másként….
Később persze rá kell várni :) Reggelinél leettem a nadrágom paradicsommal, de úgy voltam vele, hogy majd
kimosom a suliban… ne öltözgessek már amikor ,,késésben” vagyunk.
Amióta Pici
nincs szabadságon, később indulunk el... 5 perccel legalább! Persze így is beérünk időben a munkahelyre, de olyan megszokott volt az egy hét alatt, hogy 7:00 indulni kell! Na de mindegy is, 5 perccel 7 után kitoltuk a bicót
az utcára, és megláttam a Kánaánt!
Tócsa tócsát
követett! IMÁDOM! Mindegyikbe belementem, volt ahol azt kiabáltam, hogy
JUHÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ széttártam a lábam és átgurultam egy hosszú pocsolyán! SZUPER volt! Picire nem mertem ránézni közben, de úgyis tudtam, hogy mire gondol. ( ő nem szereti összekoszolni magát). Világ életembe imádtam a
tócsákat, gyerekként is ha egyetlen egy tócsa volt valahol a környéken ,,eldugva" én azt megtaláltam, és belesétáltam/belegurultam/beleugrottam VÉLETLEN. Régen még
apró talpú koromban az előző évezredben Mamm egy ilyen tócsázós élményem után
betette a cipőmet a mikróba, mert apu beetette szegényt azzal, hogy hamarabb
megszárad úgy…anyu naív volt, és hitt a szíve választottjának, drága
édesapámnak... Ez a 90-es évek felé történt, amikor bejött a mikró divatba. Anyu azóta
is naív, de megtanulta ezután az eset után azt, hogy nem rak be ételen kívül
semmit a mikróba.
Imádtam mindigis elázni, vizes lenni. A víz imádat most is megvan, imádok locsolni,
tocsogni a tócsában,
Rá kellett
jönnöm arra, hogy Szegeden sokkal nagyobb tócsák vannak, mint Szentesen. Van olyan tócsa, ami egész szélességében befedi az utat több
méteren keresztül. ÁLOM! Picire is csaptam a vizet, nem csak magamra…. tényleg teljesen véletlen! Nagyon örült neki, ki is szerette volna nyilvánítani a véleményét, de olyan eufórikus állapotba kerültem, hogy szerintem ő is tudta,
hogy teljesen felesleges bármit is mondani, inkább csak nevetett. Tiszta retek és
víz volt a lábunk félúton. És még csak eztán jött a java! A Petőfi sugárúton nem
tudom, hogy a virága vagy milye hullik a hársfának (ilyen sárgás, zöldes
valami) de egy biztos, csúszik, nedves, és gusztustalan, elázva főleg. Nos
felcsaptam a hátam vele… pedig van sárhányó…Pici is felcsapta magát, de a
hátizsák ami a hátán volt, megvédte a ruháját. Nekem nem volt, tehát én koszos
lettem. (holnaptól egy váltás ruha a szekrényemben lesz a munkahelyen)!
Tehát
paradicsomosan, sarasan, retkesen, hársfásan jöttem dolgozni. A biciklimet úgy
raktam le a tárolóba, hogy a víz 3 négyzetméteres területen, állt a tároló
körül.…. még jó hogy lábujjközös papucsba indultam el, ugyanis bokáig
süllyedtem miközben betettem, de legalább rálátok a biciklire az ablakból, folyamatosan szemmel tudom tartani!
Azóta természetesen leöntöttem véletlen magam kávéval, leettem magam az
ebéddel, és ki tudja mi vár még rám, míg haza nem érek. És mi a legérdekesebb a
történetben? Hogy kivételesen fehér felső van rajtam, és nagyon világos
szürke rövidnadrág. Kicsit sem feltűnő a kosz/folt rajta... Legszörnyűbb
hátulról vagyok…így ma különösen figyeltem eddig arra, hogy ne álljak senkinek
se háttal. Ezért tartott negyed óráig míg megvettem Picimnek egy másfeles
ásványvizet és egy szelet süteményt (meglepetésből) a CBA-ban... :)
Persze ma
még mennem kellene írószer boltba is... meglátom még, hogy mit is tegyek, mert
nagyon szeretnék bemenni most, a holnapi bejegyzésemhez is köze van.
Egy
biztos, szerintem nálam retkesebb ember nemigen dolgozott ma világos ruhában
egy régi hóbort illetve élvezet miatt. Kíváncsian várom, hogy mi lesz még eztán
amíg haza nem érek :-P
Szép napot
mindenkinek, holnap teljesen új dologgal jövök :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése